Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma november 14-én frissítette az orosz olajszankciók alóli ideiglenes mentességek listáját, amelyről Magyarország meglepő módon hiányzik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk energiaimportjának 58%-a még mindig Oroszországból származik, ami különösen sebezhetővé teszi az országot a szigorodó nemzetközi szankciós rendszerben.
A mentességi lista hat országot tartalmaz – Bulgária, Horvátország, Csehország, Szlovákia, Olaszország és Németország bizonyos régiói –, amelyek 2025. december 31-ig továbbra is vásárolhatnak orosz kőolajtermékeket az amerikai szankciók következményei nélkül. Az OFAC (Office of Foreign Assets Control) közleménye szerint a mentesség célja „a regionális energiabiztonság fenntartása és a gazdasági károk minimalizálása”, miközben fokozatosan csökkentik az orosz energiafüggőséget.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum szerint Magyarország célja az orosz importfüggőség 40% alá csökkentése volt 2025-re, ami a jelenlegi adatok alapján nem valósult meg. „A diverzifikációs erőfeszítések elégtelennek bizonyultak, miközben szomszédaink sikeresebben alakították át energiabeszerzési struktúrájukat” – nyilatkozta az Energiapiaci Tanácsadó Testület szakértője a legfrissebb adatokra reagálva.
Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatok szerint a magyar kormány három alkalommal kezdeményezett tárgyalásokat az amerikai pénzügyminisztériummal a mentességi lista bővítéséről, de ezek eredménytelennek bizonyultak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője csak annyit közölt: „folyamatosak az egyeztetések partnereinkkel energiabiztonságunk garantálása érdekében”.
A kialakult helyzet nem csak az olajfinomítók működését, de a lakosság energiaszámláit is befolyásolhatja 2025-ben. Érdemes figyelemmel kísérni a kormányzati diverzifikációs stratégiák alakulását és a szankciós politika változásait, különösen mivel a jelenlegi olajszállítási szerződések jelentős része 2025 végén lejár.
