Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése szerint Magyarország költségvetési helyzete „magas kockázatú” besorolást kapott, miután a GDP-arányos államadósság elérte a 76,7%-ot. Ez 4,3 százalékponttal magasabb, mint az előző évi adat, és jelentősen meghaladja az EU által elvárt 60%-os küszöböt, derül ki a Bizottság november 20-i jelentéséből.
A közpénzügyi mutatók romlása mögött elsősorban az 5,2%-os költségvetési hiány áll, amely messze túllépi a 3%-os maastrichti kritériumot. Az adatok elemzéséhez a KSH és a Pénzügyminisztérium hivatalos kimutatásait, valamint az Eurostat összehasonlító adatbázisát használtam fel. Különösen aggasztó, hogy az adósságpálya eltér a kormány által korábban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő prognózisoktól.
„A jelenlegi költségvetési pálya fenntarthatatlan, és különösen érzékennyé teszi az országot a külső sokkhatásokra” – fogalmaz a Bizottság dokumentuma, amely kilenc tagállam esetében javasol túlzottdeficit-eljárás megindítását. A hazai közpénzügyi adatok elemzése során figyelembe vettem az államháztartási törvény (Áht.) szabályait és a Költségvetési Tanács értékeléseit is.
Régiós összehasonlításban Magyarország helyzete különösen problematikus: míg a V4-országok átlagos adósságrátája 58,3%, addig hazánk közel 20 százalékponttal rosszabb mutatókkal rendelkezik. A közpénzadatok elemzése során az ÁKK és a MNB nyilvános adatbázisait használtam, figyelembe véve a valutaárfolyam-változások költségvetési hatásait is.
A helyzet különösen súlyos következményekkel járhat a magyar állampolgárok számára: a növekvő adósságszolgálat évente több mint 2000 milliárd forintot von el az egészségügyi és oktatási kiadásoktól. A költségvetési konszolidáció elkerülhetetlennek tűnik, de kulcsfontosságú, hogy az állampolgárok figyelemmel kísérjék, ez milyen formában és kik terhére valósul meg.
