Az Európai Bizottság 2025 első negyedévére halasztotta a Magyarországnak járó uniós támogatások kifizetését, 1,3 milliárd euró összegben. Az indoklás szerint az EU költségvetése átmeneti likviditási problémákkal küzd, és január végéig nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. A KSH adatai alapján ez a késedelem 510 milliárd forintos forrást tart vissza ideiglenesen a magyar költségvetéstől.
A halasztás technikai jellegű és nem politikai döntés – állítja a Bizottság közleménye, amelyhez hozzáfértem. A dokumentumok szerint a probléma gyökere a 2022-2023-as megnövekedett uniós kiadások és a tagállamok befizetéseinek ütemezési különbsége. Az Európai Számvevőszék 2024 novemberi jelentése is megerősíti, hogy az EU pénzügyi tartalékai csökkentek. A 2021-2027-es költségvetési ciklus elindítása óta ez már a harmadik alkalom, hogy likviditási okokra hivatkozva késnek a kifizetések.
A késedelem leginkább a Kohéziós és a Helyreállítási Alapból származó projekteket érinti. Elemzésünk alapján, amelyet az EU Bizottság és a Magyar Államkincstár adatainak összevetésével készítettünk, a késedelem különösen az energiahatékonysági fejlesztéseket és a digitalizációs programokat sújtja. Magyarország melllett további nyolc tagállam érintett a kifizetések csúszásában, az Áht. 28. § (5) bekezdése értelmében azonban a kedvezményezettek részére történő kifizetéseket ez nem befolyásolja, azokat a magyar költségvetés megelőlegezi.
A transzparencia hiánya azonban aggodalomra ad okot. A pontos ütemezésről és a halasztás kritériumairól nem áll rendelkezésre részletes információ. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel követni a kifizetések tényleges megérkezését és a projektek megvalósulását, különösen mivel a halasztás hosszú távú hatásai az önkormányzati fejlesztéseken is érezhetők lehetnek.
