A dermesztő hideg megérkezett Magyarországra, és sokakban felmerült a kérdés: vajon újra láthatjuk-e befagyva a Dunát? A folyó teljes befagyása egykor hétköznapi téli esemény volt, ma már különleges látvány lenne. Legutóbb 1987 januárjában figyelhettük meg a jelenséget, amikor a hőmérők higanyszála -20 fok alá süllyedt.
„A klímaváltozás előtt a Duna átlagosan 20 évente fagyott be teljesen, mára ez szinte történelmi eseménnyé vált” – nyilatkozta Horváth Ákos meteorológus. A régi időkben a befagyott Duna igazi társadalmi eseménynek számított: jégpályák nyíltak a felületén, az emberek átkeltek rajta, sőt, alkalmi vásárokat is tartottak a jégen. Az 1800-as években nem számított ritkaságnak, hogy szekerek sora kelt át a jégpáncélon Budapest belvárosában.
A mai klímaviszonyok között a teljes befagyáshoz legalább két hétig tartó, -15 fok alatti átlaghőmérséklet szükséges. Még ha az idei tél hoz is kemény fagyokat, a folyó hőtartalma és a városok hősziget-hatása miatt a teljes befagyás esélye csekély. Érdekesség, hogy az 1800-as évek végén még „jégvágók” dolgoztak a Dunán, akik a befagyott folyóból nagy jégtömböket vágtak ki, és ezekkel látták el a vendéglőket, kávéházakat hűtés céljából.
Ha mostanában téli Duna-parti sétára indulunk, valószínűleg csak kisebb jégtáblákat láthatunk majd. De érdemes figyelni: a parton sétálva különleges téli madárvilág és páratlan téli fények várnak ránk. Vigyünk meleg teát, vastag kesztyűt, és fedezzük fel a téli folyópart különleges hangulatát!
