Az uniós pénzügyi szabályok értelmében 2025. december 31-ig kell felhasználni a 2014-2020-as költségvetési ciklus fennmaradó forrásait – ami alapján Magyarország akár 2500 milliárd forintot is veszíthet, ha nem gyorsul fel jelentősen a projektek megvalósítása. A Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint az 9300 milliárd forintnyi keretből még 27% vár lehívásra, ami példátlan kihívást jelent.
A városfejlesztési projekteknél már most érezhető a lassú haladás következménye. Több megyeszékhelyen – köztük Miskolcon és Szegeden – befejezetlen útfelújítások, félbehagyott középület-rekonstrukciók találhatók. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisából kiderül: az utóbbi félévben 38 százalékkal kevesebb önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési pályázat került kiírásra, mint 2023 azonos időszakában. „A jelenlegi ütem mellett képtelenség lesz megfelelni a határidőknek, különösen az építőipari projekteknél” – nyilatkozta dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Pénzcentrumnak.
A probléma gyökere összetett. Egyrészt az Infotv. alapján kikért minisztériumi dokumentumokból látszik, hogy a közbeszerzési folyamatok átlagosan 218 napig tartanak, ami 30%-os növekedés az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest. Másrészt a kivitelezések során felmerülő költségnövekedések újabb köröket jelentenek az engedélyeztetésben. Érdekes módon a projektek megvalósulási rátája jelentős területi eltéréseket mutat: míg az északnyugati megyékben 82-87% közötti, addig az ország keleti felében csak 63-68%-os a felhasználási arány.
Mit tehetnek a polgárok? A közérdekű adatigénylések és a helyi költségvetési egyeztetéseken való részvétel lehetőséget ad a beruházások nyomon követésére. Az uniós pénzek hatékony felhasználása nem pusztán bürokratikus kérdés – a városi szolgáltatások minősége és a helyi életkörülmények közvetlen függnek tőle.
