A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma délután 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot – a döntés megfelelt a 21 elemző közül 19 várakozásának a Portfolio gyorsfelméréséből. Az euró jegyzése a bejelentést követően 390 forint fölé emelkedett, míg a dollár 337 forint felé erősödött. A jegybank márciusi inflációs jelentése szerint az idei GDP-növekedés mindössze 1,7 százalék lehet, az infláció pedig 3,8 százalékig gyorsulhat.
Az MNB hivatalos közleményéből kikerült az „ülésről ülésre” döntés megfogalmazása, ami korábban a monetáris politika rugalmasságát jelezte. Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.” A közleményben megmaradt az „adatvezérelt üzemmód” kifejezés, ami a makrogazdasági mutatók alapján történő döntéshozatalt jelöli. A kötvénypiacon tegnap 15-20 bázispontos hozamemelkedést mértek, ami piaci zavarra és kamatemelési várakozásokra utalt, ám ez nem realizálódott. Az árfolyammozgások mögött elsősorban a közel-keleti háborús helyzet és Donald Trump iráni tárgyalásokról szóló nyilatkozatai állnak. Az 5 napos haladék bejelentése ideiglenesen erősítette a forintot, de a délutáni órákban újra gyengülés indult. A szakértők szerint a volatilitás fennmarad, amíg az energiaárak alakulása bizonytalan.
A jegybank előrejelzése jelentősen rontott a korábbi növekedési kilátásokon – az 1,7 százalékos GDP-bővülés messze elmarad a kormány 3-4 százalékos céljától. Az adatok azt mutatják: a magyar gazdaság sérülékeny a külső sokkokkal szemben. Kérdés, hogy a Monetáris Tanács meddig tarthatja az alapkamatot változatlan szinten, ha az infláció tartósan 3,8 százalék körül marad.
