A Barátság vezeték körüli vita már nemcsak energetikai, hanem politikai kérdéssé vált az Európai Unió és Ukrajna között. Az uniós szakértők március 18. óta Kijevben várakoznak, mégsem férhetnek hozzá a sérült olajvezetékhez. A brüsszeli türelem már fogy.
Az Európai Bizottság mérnökei a Lviv melletti brodi kompresszorállomás kárait mérnék fel. Feladatuk a helyreállítás idő- és költségigényének meghatározása lenne, ám az ukrán hatóságok egyelőre nem engedélyezték a vizsgálatot. A háttérben politikai megfontolások húzódnak meg: Kijev állítólag az uniós csúcs előtt tervezte beengedni a szakértőket. Abban reménykedtek, hogy ezzel feloldják Magyarország vétóját a 90 milliárd eurós hitelcsomag ügyében. Budapest azonban fenntartotta ellenállását, így Ukrajna most nem lát ösztönzőt az engedékeny lépésre.
Az Európai Unió március 17-én ajánlott fel technikai és pénzügyi segítséget a vezeték javításához. Ursula von der Leyen bizottsági elnök célja az volt, hogy mielőbb újrainduljon az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban másfél hónapos javítási időről beszélt. „A helyreállítás nagyjából hat hetet igényelhet, ha megkapjuk a szükséges támogatást” – nyilatkozott akkor. A vita azonban már korábban is éleződött: Magyarország és Szlovákia követelte, hogy saját szakembereik vizsgálhassák meg a károkat. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint még az EU ukrajnai nagykövetét sem engedték a helyszínre.
A konfliktus gyorsan túlmutatott a technikai kérdéseken. Orbán Viktor március 11-én műholdfelvételekre hivatkozva kétségbe vonta a károk súlyosságát. Zelenszkij visszautasította ezt: a föld alatti szakaszok sérülései műholdról nem láthatók. Magyarország és Szlovákia energetikai ellenlépéseket helyezett kilátásba, Kijev pedig energetikai zsarolásnak nevezte a nyomásgyakorlást.
A helyzet egyre inkább politikai alkufolyamattá alakul át az uniós döntések és az információkhoz való hozzáférés körül. Az eredeti technikai kérdés mára bizalmi válsággá nőtte ki magát.