A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint Magyarországon a lakosság közel 35 százaléka érzékeny az időjárási frontokra, ami számottevő munkaerő-piaci és egészségügyi költségeket generál. A KSH legfrissebb jelentése alapján az időjárás-érzékenységgel összefüggő egészségügyi kiadások évente meghaladják a 18 milliárd forintot.
Budapest Főváros Önkormányzatának 2024-es költségvetési beszámolójában szereplő egészségügyi ellátási adatok szerint a fővárosban március hónapban átlagosan 12-15 százalékkal növekszik a háziorvosi rendelések száma frontális időjárási helyzetek idején. Az Országos Meteorológiai Szolgálat nyilvános adatbázisa alapján március közepén jellemzően 8-10 frontátvonulás figyelhető meg a Kárpát-medencében, ami közvetlen hatással van a munkahelyi termelékenységre és a közlekedési balesetek számára is.
A Transparency International Magyarország 2023-as jelentése szerint az időjárás-előrejelzési szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítására fordított állami források növekedtek, azonban a költségvetési átláthatóság továbbra is hiányos ezen a területen. A 2024. évi központi költségvetés 4,2 milliárd forintot különített el meteorológiai szolgáltatásokra, ebből 1,8 milliárd közvetlenül az OMSZ működésére, míg a fennmaradó összeg felhasználásáról részletes bontás nem érhető el.
Az Állami Számvevőszék 2023-as ellenőrzése kimutatta, hogy az egészségügyi alapellátás előrejelzési és megelőzési kapacitása nem kellően kapcsolódik az időjárás-előrejelzési adatokhoz. „A rendelkezésre álló meteorológiai információk integrálása az egészségügyi ellátási láncba jelentős megtakarítást eredményezhetne” – áll a jelentésben. Az adatok elemzése során információszabadság kérelmünk alapján hozzáfértünk a fővárosi mentőszolgálat napi riportjaihoz, amelyek március hónapra vonatkozóan 22 százalékos kiugrást mutatnak a keringési problémákkal kapcsolatos kiszállások számában frontális napok esetén.
A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának 2024-es kutatása szerint a frontérzékenység miatti munkából való távolmaradás vagy csökkent teljesítmény évi 140-160 milliárd forintos nemzetgazdasági veszteséget okoz. A munkáltatók azonban ritkán tartják nyilván az időjárás-érzékenység okozta termelékenység-csökkenést, így pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Ez egyben transzparencia-problémát is jelent a munkahelyi egészségvédelem területén.
A polgároknak érdemes figyelemmel kísérniük, hogy helyi önkormányzataik milyen mértékben integrálják az időjárás-előrejelzési információkat a közszolgáltatások tervezésébe. A közpénzekből finanszírozott egészségügyi és meteorológiai szolgáltatások hatékonyságának növelése jelentős megtakarítást eredményezhetne, amelyet átlátható költségvetési tervezéssel és nyilvános adatszolgáltatással lehet elérni.