Az Európai Unió Oktatási Stratégiájának elfogadását Magyarország továbbra is blokkolja, amíg fennáll a magyar egyetemek Erasmus-programból való kizárása – derül ki a napokban megszületett kormányzati döntésből. Az uniós oktatáspolitikai stratégia (European Education Area) 2025-ig szóló keretrendszere a tagállamok közötti oktatási együttműködést szabályozná, ám elfogadásához egyhangú döntésre van szükség.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleménye szerint Magyarország addig nem támogatja az új stratégiát, amíg az Európai Bizottság nem orvosolja a magyar alapítványi fenntartású egyetemek Erasmus-programból való kizárását. A kizárás 2023 januárjában történt, és 21 modellváltó egyetemet érint, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet is. A döntés mintegy 8500 diákot és 2000 oktatót érintett hátrányosan az első évben.
Az Európai Bizottság a kizárást azzal indokolta, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumában ülő kormánytagok és politikusok összeférhetetlenséget jelentenek. Az érintett intézményeknél már történtek lépések a kuratóriumi összetétel módosítására, azonban az EB mindeddig nem fogadta el ezeket elégségesnek. A kormány adatai szerint az egyetemek által benyújtott 2022/2023-as tanévben több mint 13 millió eurónyi pályázati forrást tartottak vissza.
A tárgyalások folyamatosak, és mint Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár decemberi tájékoztatójából kiderült, 11 pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be a magyar kormány az Európai Bizottságnak. „Az egyetemek kizárása politikai döntés, ezért a megoldás is politikai természetű lesz” – fogalmazott egy, a tárgyalásokat ismerő szakértő. Az Erasmus-ügy megoldása nemcsak a diákmobilitás szempontjából kulcsfontosságú, hanem az európai kutatási projektekben való részvételt biztosító Horizon programhoz való hozzáférés miatt is.
Az érintett egyetemek hallgatói számára egyelőre a kormány által létrehozott Pannonia program biztosítja a külföldi tanulmányi lehetőségeket, de az Európai Oktatási Térség stratégiájának blokkolása jelzi, hogy Magyarország határozott diplomáciai eszközöket vet be a helyzet megoldása érdekében. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképessége múlhat azon, sikerül-e kompromisszumos megoldást találni a következő hónapokban.
