Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint 2025-ben Magyarország már nem vezeti az uniós inflációs rangsort. A tavaszi gazdasági előrejelzés alapján jövőre 3,7%-os áremelkedés várható hazánkban, ami jelentős javulás a 2022-2023-as időszak kétszámjegyű inflációjához képest.
A 2025-ös uniós inflációs lista élére Románia került, ahol 4,2%-os áremelkedést prognosztizál a Bizottság. Hazánkat megelőzi még Lengyelország is, ahol 3,8%-os inflációt várnak. Az EU átlaga várhatóan 2,2% lesz, ami azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is jelentősen az uniós átlag felett teljesít, de a helyzet fokozatosan normalizálódik.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai infláció 2022 decemberében érte el csúcspontját 25,7%-kal, azóta folyamatosan csökken. A 2023-as év átlagos inflációja 17,6% volt, míg 2024-ben a Bizottság előrejelzése szerint 4,5%-ra mérséklődik. A jegybank célja a 3±1%-os sávban tartott infláció, ami az előrejelzések szerint 2025-ben már elérhető közelségbe kerülhet.
Az inflációs adatok javulása kedvezően hat a reálbérek alakulására is. A KSH adatai szerint a nominális bérnövekedés 2024-ben várhatóan meghaladja az inflációt, így a reálbérek ismét növekedésnek indulhatnak a 2023-as visszaesés után. Ez jelentősen javíthatja a háztartások vásárlóerejét és fogyasztási hajlandóságát.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint az infláció csökkenésében jelentős szerepet játszott a kormányzati intézkedések sora, beleértve az online árfigyelő rendszert és a kötelező akciózást. Független elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a nemzetközi energiaárak csökkenése és a globális inflációs nyomás enyhülése legalább ilyen fontos tényező volt.
Bár az inflációs kilátások javulnak, a hazai fogyasztói árak még mindig gyorsabban emelkednek, mint az euróövezet átlaga, ami tovább nehezíti az euró bevezetésének maastrichti kritériumainak teljesítését. Az árstabilitási kritérium szerint az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát.
