Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország szegénységi rátája 2025 első negyedévében 16,8%-ra csökkent, ami 1,2 százalékpontos javulást jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a pozitív változás elsősorban a reálbérek 6,3%-os növekedésének és a célzott szociálpolitikai intézkedéseknek köszönhető. A statisztikák szerint különösen a gyermekes háztartások helyzete javult, ahol a szegénységi kockázat 19,2%-ról 17,5%-ra mérséklődött.
A KSH és az Eurostat harmonizált módszertana alapján készült elemzés rámutat, hogy a javulás ellenére továbbra is jelentős területi különbségek figyelhetők meg az országban. Míg Budapest és a nyugati régiók mutatói megközelítik az EU-átlagot, az északkeleti megyékben továbbra is 25% feletti a szegénységi ráta. Az adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy az EU-ban relatív szegénységi küszöbként a nemzeti mediánjövedelem 60%-át használják, ami Magyarországon jelenleg havi nettó 142.000 forintnak felel meg.
Az anyagi deprivációs mutatók szintén kedvező trendet mutatnak: a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 9,3%-ra csökkent az előző évi 11,6%-ról. „A számok mögött valódi életminőség-javulás húzódik meg, különösen a korábban legkiszolgáltatottabb csoportok esetében” – nyilatkozta Dr. Kovács Márta, a Társadalmi Felzárkózási Intézet kutatási igazgatója.
A javuló tendenciák ellenére az Eurostat adatai arra is rávilágítanak, hogy a 25 év alatti fiatalok és az egyszülős háztartások továbbra is fokozott szegénységi kockázatnak vannak kitéve. A fiatalok körében a szegénységi ráta 21,5%, ami bár jobb a tavalyi 23,8%-os értéknél, még mindig jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az Infotv. alapján kikért közérdekű adatokból az is kiderül, hogy a szociális támogatásokra fordított kiadások reálértéken 4,2%-kal növekedtek az elmúlt évben.
A szegénység elleni küzdelem hosszú távú sikere szempontjából kulcsfontosságú lesz az oktatási rendszer befogadóképességének növelése és a munkaerőpiaci programok hatékonyságának javítása. Érdemes a polgároknak figyelemmel kísérni a helyi önkormányzatok szociális stratégiáit, hiszen a célzott helyi programok gyakran hatékonyabban kezelik a szegénységi problémákat, mint az országos kezdeményezések.
