Az EU-vezetők brüsszeli találkozója ismét feszültségekkel teli. Orbán Viktor kategorikusan elutasítja az Ukrajna-támogatást, amíg nem indul újra az orosz olaj. De mi köze ennek a hétköznapi életünkhöz? Nagyon is sok: energiaárak, üzemanyagköltségek, élelmiszerpiac. A csúcs döntései közvetlenül a pénztárcánkban csapódnak le. És most úgy néz ki, hogy a viták folytatódnak.
A találkozó központi témája az energiaárak fékezése. Bart De Wever belga miniszterelnök figyelmeztetett: újabb áremelkedés „komoly bajba sodorhatja” Európát. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a rezsiszámlák újra emelkedhetnek. A finn kormányfő, Petteri Orpo szerint a káosz – magas energiaárak, közel-keleti feszültségek – Oroszországnak kedvez. Több vezető európai szintű megoldást sürget. De a megoldás módjában hatalmas nézetkülönbségek vannak. Az osztrák kancellár bírálja a jelenlegi rendszert: nincs elég védelem az ipar számára. Rob Jetten holland miniszterelnök pedig „családként” említette az EU-t. De hozzátette: „egyetértünk abban, hogy Orbánnal nem értünk egyet.”
António Costa, az Európai Tanács elnöke pozitívabb hangot ütött meg. „2026 a versenyképesség európai éve lesz” – jelentette ki. Konkrét intézkedéseket ígért a növekedés és beruházások erősítésére. Hangsúlyozta: „a legjobb módja a megbízható energiaellátásnak a hazai termelés növelése.” De elismerte: a globális válságok súlyosak. A közel-keleti feszültségek okozta energiaár-sokkok rávilágítanak: Európának nagyobb önállóságra van szüksége.
A magyar vétó miatt várhatóan 26 ország Magyarország nélkül fogadja el az Ukrajna-álláspontot. Ez nem precedens nélküli, de fokozza az elszigeteltséget. Zelenszkij online beszél a vezetőknek. A délutáni kiemelt téma az európai versenyképesség megvitatása lesz. Figyeljük a csúcs végén megjelenő közleményeket: ezek árulják el, mennyire sikerült áthidalni a törésvonalakat. A döntések hatása hamar megérkezik: üzemanyagárak, élelmiszerpiacok, rezsiköltségek. Érdemes figyelni, mert ami Brüsszelben történik, az otthon a konyhában csapódik le.