Hihetetlen adatok kerültek napvilágra: mintegy 14 ezer magyar nyugdíjas kap havonta legalább 700 ezer forintot. A HVG által megszerzett, rendkívül részletes KSH-statisztikák azt mutatják, hogy 69 fő egyenesen 2 millió forint feletti havi juttatásban részesül. De hogyan alakulhatnak ki ilyen összegek, és mit jelent ez a magyar nyugdíjrendszer számára?
Az adatokból kiderül, hogy tavaly januárban kétezer fő kapott 1-1,5 millió forintot, további 188 fő pedig 1,5-2 millió forint közötti összeget. A rendkívül magas nyugdíjak kialakulásához hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges. Farkas András nyugdíjszakértő elmagyarázza: az ilyen összegek azért lehetségesek, mert 2013-tól nincs járulékplafon. „Minden kereset után teljes egészében be kell fizetni a járulékot, így a jövőben egyre több hasonló összegű nyugdíj létrejötte várható” – figyelmeztet a szakértő. A milliós nyugdíjak mellé természetesen jár a 13. havi és a 14. havi juttatás is.
Aki például idén januárban 1 millió forintot kapott nyugdíjként, az februárban 2,25 millió forinthoz jutott összesen. A 2 millió forintos nyugdíj mellé pedig 4,5 millió forint érkezett februárban a kiegészítő juttatásokkal együtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2026 február végéig 1922,4 milliárd forintot fordított a költségvetés nyugellátásokra. Ebből a 13. havi nyugdíj 579,3 milliárd forintot, a 14. havi nyugdíj egy havi része pedig 144,8 milliárd forintot tett ki.
Az átlagos magyar nyugdíjas ezzel szemben jóval szerényebb összegből gazdálkodik. Az átlagnyugdíj idén januárban 260 993 forint volt, a mediánnyugdíj pedig 230 045 forint. Öregségi nyugdíjban 2,02 millió fő részesül, a további ellátásokkal együtt összesen 2,42 millió főt érint a rendszer. Az adatok egyértelműen mutatják: a hosszú pályafutás és a magas jövedelem meghatározó a nyugdíj összegében.
