Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország vezeti az uniós lakásár-növekedési rangsort: 2015 óta 198 százalékkal emelkedtek a hazai ingatlanárak, ami több mint kétszerese az EU-s átlagnak. A második helyezett Észtországban 170 százalékos, míg Litvániában 152 százalékos drágulást mértek ugyanebben az időszakban. Az európai lakáspiacok általános tendenciája az emelkedés, de a magyar ütem kiugró.
A statisztikai hivatal elemzéséből kiderül, hogy míg az EU-ban átlagosan 67 százalékos volt a drágulás az elmúlt kilenc évben, addig Magyarországon közel háromszoros áremelkedést tapasztalhattunk. A hazai lakáspiacot különösen befolyásolta a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa időszakos bevezetése, valamint a különböző családtámogatási konstrukciók. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban Budapesten már 1,2 millió forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 2015-höz képest több mint 230 százalékos növekedést jelent.
Az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) alapján kikért adatok szerint a drágulás mögött részben az építőipari költségek 75 százalékos emelkedése, az anyaghiány és a munkaerő-problémák állnak. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése rámutat, hogy a reálbér-emelkedés nem tartott lépést a lakásárak növekedésével, ami jelentősen rontotta a lakásvásárlás megfizethetőségét. „Az átlagos magyar állampolgárnak jelenleg 11-12 évi teljes jövedelmét kellene félretennie egy átlagos lakás megvásárlásához, szemben a 2015-ös 7-8 évvel” – írja az MNB elemzése.
Az adatok alapján jól látszik, hogy a lakhatás megfizethető biztosítása komoly kihívássá vált. A lakásárindex alakulását érdemes összevetni a bérleti díjak és a jövedelmek változásával, hogy valós képet kapjunk a lakhatási válságról. A statisztikák mögött családok ezreinek mindennapi küzdelme húzódik meg a megfelelő otthonért.