A légszennyezettség kritikus szinteket ért el országszerte, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2025 elején már hat megyeszékhelyen haladta meg a szállópor-koncentráció a 75 μg/m³ egészségügyi határértéket. Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán volt a legsúlyosabb a helyzet, ahol a PM10 részecskék mennyisége 24 óra alatt több mint 90 μg/m³ értéket mutatott, ami háromszorosa a WHO által ajánlott maximumnak.
A probléma hátterében elsősorban a téli fűtési szezon áll. A Levegő Munkacsoport által végzett felmérés rámutatott, hogy a hazai háztartások 30%-a használ még mindig szilárd tüzelőanyagot, és a hulladékégetés is gyakori a kistelepüléseken. Szabó Zoltán környezetvédelmi szakértő elmondása szerint: „A nedves fa és a hulladék égetése nemcsak a szállópor, hanem a rákkeltő benzpirén kibocsátását is jelentősen növeli.”
A légszennyezettség mérésének módszertana szigorodott – a 2024-ben bevezetett új monitoring rendszer már 42 mérőállomáson gyűjt adatokat, szemben a korábbi 29-cel. Az adatok feldolgozását a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kidolgozott algoritmus segíti, amely az 50/2011. (XII. 20.) kormányrendelet előírásainak megfelelően értékeli a levegőminőséget. A Jogi Átláthatóság a Környezetért Alapítvány közérdekű adatigénylése alapján derült ki, hogy az állam 2024-ben mindössze 210 millió forintot fordított a légszennyezés csökkentését célzó lakossági programokra, ami harmada a 2020-as összegnek.
A téli levegőminőség romlása évente mintegy 12.000 idő előtti halálesethez járul hozzá Magyarországon. A lakosság védelmében a leghatékonyabb lépés a korszerű fűtési rendszerek támogatása lenne, valamint a rendszeres tájékoztatás a veszélyes időszakokról. Figyeljük a levegőminőségi előrejelzéseket, és szmogos időszakban korlátozzuk a szabadtéri tevékenységeket, különösen a gyermekek és idősek esetében.
