Kicsi reaktorok, nagy remények? Magyarország belép az új atomkorszakba
Az új magyar-amerikai atomenergetikai megállapodás gyökeresen átformálhatja hazánk energiaellátását. A kormány a napokban jelentette be: amerikai partnerrel közösen kis moduláris atomreaktorok (SMR) telepítését tervezi Magyarországon. Az első ilyen létesítmény már 2030-ra megkezdheti működését Paks közelében.
A hagyományos atomerőművekhez képest ezek az új, kompakt reaktorok kisebb teljesítményűek, de rugalmasabbak és gyorsabban telepíthetők. „Az SMR technológia tökéletes megoldás lehet az energiafüggőség csökkentésére és a szén-dioxid-mentes áramtermelés bővítésére” – mondta Kovács Pál, a magyar atomenergetikai hivatal vezetője a megállapodás aláírásakor.
A szakértők szerint az új reaktorok jelentős előnyökkel járhatnak. „Az SMR-ek biztonságosabbak, mivel kisebb a hűtőközeg-vesztés veszélye, és passzív biztonsági rendszereket használnak” – magyarázza Dr. Nagy Tamás nukleáris szakmérnök. Emellett könnyebben illeszthetők a meglévő hálózatba, és akár ipari létesítmények energiaigényét is kielégíthetik.
Nem mindenki lelkesedik azonban. Környezetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az SMR-ek hulladékkezelési kérdései még megoldatlanok, és a technológia tényleges költségei bizonytalanok. Az Energiaklub elemzése szerint a megújuló energiaforrások gyorsabban és olcsóbban bővíthetők lennének.
A technológia egyelőre világszerte kezdeti fázisban van – az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban folynak kísérleti projektek. A magyar beruházás kivitelezési részleteiről, pontos költségvetéséről és finanszírozásáról egyelőre kevés konkrétum ismert.
Az érdeklődők november végén részletesebb tájékoztatást kaphatnak: a Műegyetemen nyilvános szakmai fórumot szerveznek az SMR technológiáról, ahol mind a műszaki, mind a gazdasági kérdéseket megvitatják. Érdemes részt venni, ha első kézből szeretnénk megtudni, hogyan alakíthatja át ez az újítás Magyarország energiajövőjét.