Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint 2025-ben is a sereghajtók között marad a magyar gazdaság az EU-ban. Az őszi gazdasági prognózis adatai alapján mindössze 2,5%-os növekedést várnak jövőre Magyarországon, ami az uniós rangsor 25. helyére elegendő. Ez a lassú bővülés közvetlenül érinti a nagyobb városok költségvetését, ahol már most érezhető a fejlesztési források szűkülése.
A statisztikák alapján különösen aggasztó, hogy a városi önkormányzatok iparűzési adóbevételei országszerte csökkennek. A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 első félévében a megyei jogú városok 12%-kal kevesebb helyi adóbevételt realizáltak, mint az előző év azonos időszakában. A gazdasági lassulás következményei látványosak: Debrecenben három tervezett infrastruktúra-fejlesztést halasztottak el, míg Szegeden és Miskolcon a közösségi közlekedés működtetése került veszélybe a csökkenő önkormányzati bevételek miatt.
A helyzet részletes elemzéséhez a hazai önkormányzatok költségvetési adatait vetettük össze a régiós országok városi finanszírozási modelljeivel. Módszertanunk során a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék nyilvános adatait használtuk fel. A kutatás során feltártuk, hogy az önkormányzati törvény (Mötv.) által biztosított finanszírozási keretek nem elegendőek a jelenlegi gazdasági környezetben. „A városok pénzügyi autonómiája kritikusan alacsony szintre süllyedt, ami hosszú távon veszélyezteti a helyi közszolgáltatások fenntarthatóságát” – fogalmaz a Magyar Önkormányzatok Szövetségének friss elemzése.
A lassú növekedés hatásai különösen érzékenyen érintik a vidéki városokat. Pécsett például a városi tömegközlekedés finanszírozási hiánya már 1,2 milliárd forintra nőtt, miközben a város saját bevételei nem tudják fedezni ezt az összeget. Az adatokból látható, hogy a gazdasági növekedés lassulása és a városok pénzügyi mozgásterének szűkülése között közvetlen összefüggés van, ami a következő években várhatóan tovább mélyül.
A polgároknak érdemes figyelemmel kísérniük városuk költségvetési vitáit, különösen a 2025-ös tervezés során. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog (Infotv. 26.§) alapján bárki lekérheti ezeket az információkat, ami lehetőséget ad a helyi költségvetési döntések nyomon követésére és a városi szolgáltatások jövőjének megértésére.