A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint az államadósság-ráta 2024 harmadik negyedévében elérte a GDP 76,2 százalékát, ami 2,8 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ez a növekedés különösen aggasztó a városi önkormányzatok számára, hiszen a központi költségvetési megszorítások esetén a helyi fejlesztések finanszírozása kerülhet veszélybe.
A Pénzügyminisztérium által közzétett konvergencia-programban 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést prognosztizálnak, azonban ez az előrejelzés jelentősen eltér a független elemzők várakozásaitól. Az MNB és több nemzetközi szervezet mindössze 2,5-2,8% közötti bővülést valószínűsít. Az eltérés elsősorban a beruházások dinamikájának és a háztartások fogyasztásának megítélésében mutatkozik. A KSH legutóbbi adatai szerint a reálbérek emelkedése 2024 első félévében megtorpant, amely korlátozhatja a belső fogyasztás élénkülését.
A költségvetési egyensúly helyreállítására irányuló kormányzati törekvések részeként a helyi önkormányzatok támogatása is átalakulhat. Az államháztartási információs rendszer adatai alapján a megyei jogú városok fejlesztési forrásai már 2024-ben is 12%-kal csökkentek az előző évhez képest. Elemzésemhez a Közbeszerzési Hatóság nyilvános adatbázisából nyert közbeszerzési értékeket vetettem össze a városok saját költségvetési adataival. Ez az összefüggés jól mutatja, hogy a megyei jogú városokban átlagosan 8%-kal csökkent a megvalósított beruházások volumene, miközben a folyó kiadások költségei 15%-kal emelkedtek.
„A költségvetési stabilizáció sikere nagyban függ attól, hogy a kormányzat képes-e egyensúlyt teremteni a megszorítások és a növekedésösztönző intézkedések között” – fogalmaz a Költségvetési Tanács legutóbbi jelentése. Ez az egyensúly különösen fontos a városi infrastruktúra-fejlesztések folytonossága szempontjából.
Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján bekért adatokból kiderül, hogy a városüzemeltetési kiadások a legtöbb magyar nagyvárosban már most is meghaladják a tervezett szintet, ami további forráselvonások esetén működési zavarokat okozhat a közszolgáltatásokban.
A gazdasági kilátások alakulása közvetlen hatással van a városlakók mindennapjaira. A költségvetési konszolidáció során érdemes figyelni, hogy mely közszolgáltatások finanszírozása változik, és hogyan érinti ez a helyi fejlesztéseket. A költségvetési tervezetek nyilvános vitája fontos lehetőséget kínál a polgároknak, hogy beleszóljanak a helyi erőforrások elosztásába.
