A magyar jogállamisági eljárás láthatóan megfeneklett az Európai Unióban. Immár kilenc tanácsi meghallgatás után sem történt érdemi előrelépés az ügyben – jelentette be Didier Reynders jogállamisági biztos a hét elején Brüsszelben. Magyarország helyzete továbbra is kiemelt figyelem tárgya, miközben a hétköznapi budapestiek egyre kevésbé értik, mi történik pontosan a színfalak mögött.
„A Tanács tagállamai között továbbra sincs konszenzus arról, hogy milyen irányban kellene haladni a magyar üggyel kapcsolatban” – fogalmazott Reynders, aki szerint a helyzet megrekedt egy diplomáciai patthelyzetben. A biztos hangsúlyozta, hogy a Bizottság már minden szükséges jelentést elkészített, a labda most a tagállamoknál pattog. A meghallgatások 2023 óta zajlanak, de konkrét döntés nem született azóta sem.
A magyar kormány következetesen visszautasítja a kritikákat, és technikai kérdésnek tekinti az eljárást. A magyar külügyminisztérium szóvivője szerint „az uniós eljárások politikai nyomásgyakorlás eszközévé váltak”. Közben a fővárosi kávézókban és kulturális térekben egyre gyakoribb téma, hogyan hat ez a hosszan elhúzódó procedúra Magyarország nemzetközi megítélésére és befektetői környezetére.
A jogállamisági eljárás kimenetele nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is lényeges lehet a városi középosztály számára. Az uniós források felhasználása, a gazdasági stabilitás és a nemzetközi együttműködések mind összefüggnek ezzel a kérdéssel. Szakértők szerint a legjobb, amit tehetünk: tájékozódunk hiteles forrásokból, és nyomon követjük az események alakulását.
Ha érdekel a téma, érdemes figyelni a hivatalos uniós tájékoztatókat és a független elemzéseket. A következő uniós csúcstalálkozó decemberben várható, ahol ismét napirendre kerülhet a magyar kérdés – addig azonban valószínűleg marad a kivárás mind uniós, mind hazai szinten.