Magyarország volt az egyetlen EU-tagállam, amely nem csatlakozott az Újvidéken 1942 januárjában történt vérengzés 82. évfordulója alkalmából kiadott közös uniós nyilatkozathoz. A külügyminisztérium szerint a magyar fél azért nem támogatta a megemlékezést, mert „a közös nyilatkozat nem tett említést a délvidéki magyarok ellen a II. világháború végén elkövetett vérengzésekről”.
Az Európai Unió és tagállamai – Magyarország kivételével – közös nyilatkozatban emlékeztek meg az újvidéki tragédiáról, amelyben több ezer szerb, zsidó és roma személy vesztette életét. Az uniós nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az emlékezés kötelesség, és felhívta a figyelmet a múlt eseményeinek feldolgozásának fontosságára a békés együttélés és a megbékélés érdekében. Az uniós diplomáciai források szerint szokatlan, hogy egy tagállam nem csatlakozik az ilyen jellegű, történelmi eseményekről megemlékező közös állásfoglaláshoz.
A magyar külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint „minden ártatlan áldozatra emlékeznünk kell, etnikai hovatartozástól függetlenül”. A tárca közleményében kitért arra is, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a történelmi tények teljes körű feltárását, de ezt kiegyensúlyozott módon kívánja tenni. Többen azonban bírálták a magyar döntést, köztük történészek is, akik szerint a különböző történelmi események összemosása nem szolgálja a történelmi megbékélést.
Az eset újabb feszültséget jelez Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokban, különösen a 2025-ben kezdődő magyar EU-elnökség előtt. Diplomaták szerint ez a különállás tovább nehezítheti Magyarország pozícióját az európai döntéshozatalban, és hatással lehet a régióbeli kapcsolatokra is. A következő hetekben várhatóan folytatódnak az egyeztetések más történelmi események közös megemlékezéseiről, amelyek újabb próbáját jelenthetik a magyar-európai kapcsolatoknak.
