Az újonnan bejelentett magyar-német gazdasági megállapodások közvetlen hatással lesznek a magyar városok fejlődési lehetőségeire. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint Észak-Rajna-Vesztfália tartománnyal kötött stratégiai együttműködés révén 2025-ben akár 1,2 milliárd euró értékű új beruházás érkezhet Magyarországra, elsősorban az autóipari, elektronikai és fenntartható energetikai szektorokba.
A KSH legfrissebb statisztikái alapján a német vállalatok már jelenleg is 250.000 munkahelyet biztosítanak Magyarországon, és a teljes magyar export 27%-a irányul Németországba. Az új megállapodás keretében különösen a vidéki nagyvárosok – Debrecen, Szeged, Miskolc – profitálhatnak, ahol a szakképzett munkaerő és az ipari infrastruktúra már rendelkezésre áll. A gazdasági adatok elemzése azt mutatja, hogy minden 100 millió euró értékű német beruházás átlagosan 230 közvetlen és további 450 közvetett munkahelyet teremt a beszállítói láncokon keresztül.
Érdemes megjegyezni, hogy a német befektetések minőségi összetétele is változik. A közérdekű adatigénylés útján megszerzett minisztériumi dokumentumok szerint az új beruházások 38%-a már nem pusztán összeszerelő tevékenységre fókuszál, hanem kutatás-fejlesztési komponenst is tartalmaz. Ez összhangban áll a 2021. évi CXLIII. törvényben megfogalmazott innovációs célkitűzésekkel, melyek a hazai hozzáadott érték növelését szorgalmazzák.
A gazdasági együttműködés városfejlesztési dimenzióval is bír. Az Észak-Rajna-Vesztfália Gazdaságfejlesztési Ügynökség igazgatója szerint „a zöld átállás és a digitális transzformáció területén számos olyan közös projekt indul, amely a városok fenntartható fejlődését is szolgálja”. A német tartomány különösen az okos város megoldások és a körkörös gazdaság területén rendelkezik olyan know-how-val, amely a magyar városok számára is hasznosítható.
Az adatok mögött azonban kérdések is rejlenek. A beruházások területi megoszlása továbbra is egyenlőtlen, és a kisebb városok nehezebben férnek hozzá a fejlesztési forrásokhoz. Az állampolgárok számára fontos lenne figyelemmel kísérni a helyi önkormányzatok felkészültségét ezen források fogadására, valamint a helyi vállalkozások bekapcsolódási lehetőségeit a kialakuló beszállítói láncokba.
