Miközben a legtöbbünk a hétköznapok pörgésében él, alig gondolunk arra, mi vár ránk nyugdíjasként. A legfrissebb adatok szerint a magyar nyugdíjak értéke továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. 2025-re sem várható áttörés – hazánk nyugdíjasai a havi megélhetéshez szükséges összeg töredékével gazdálkodhatnak a nyugat-európai kortársaikhoz képest.
A magyar átlagnyugdíj jelenleg nagyjából 165 ezer forint körül mozog, ami vásárlóerő-paritáson számolva is csak harmada-negyede a nyugat-európai értékeknek. Az EU-ban a skandináv országok vezetik a mezőnyt, ahol nem ritka az 500-600 ezer forintnak megfelelő havi nyugdíj sem. „A különbségek nem csupán a gazdasági fejlettségből adódnak, hanem a nyugdíjrendszerek felépítésének különbségeiből is” – magyarázza Farkas András nyugdíjszakértő.
Különösen aggasztó, hogy a magyar nyugdíjasok közel 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Sokan kényszerülnek nyugdíjas korukban is munkát vállalni vagy családi támogatásra támaszkodni. „Napi szinten tapasztaljuk, hogy az idősek számára egyre nagyobb kihívást jelent a rezsiköltségek és az élelmiszerárak emelkedése” – mondja egy budapesti idősgondozó központ vezetője.
A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszűnése után Magyarország szinte kizárólag az állami nyugdíjpillérre támaszkodik, miközben a legtöbb uniós országban többpilléres rendszerek működnek. A szakértők szerint az önkéntes megtakarítási formák, nyugdíjpénztárak népszerűsítésére lenne szükség, mert az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő a méltó időskor biztosításához.
Ha tehetjük, már fiatalon érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást. Az állami támogatással működő nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások mellett más hosszútávú befektetési formák is segíthetnek abban, hogy időskori jövedelmünk ne csak a szerény állami ellátásra korlátozódjon. Csak így kerülhetjük el, hogy nyugdíjasként az uniós sereghajtók között találjuk magunkat.