A magyar termálvizek gazdagságának köszönhetően hazánk igazi fürdőnagyhatalom lett Európában. A több mint 1300 hévízforrással és 270 különböző összetételű termálvízzel rendelkező ország kivételes geológiai adottságainak történetét azonban kevesen ismerik. Az országban található több mint 130 minősített gyógyvíz és 39 gyógyfürdő évente közel 4 millió látogatót vonz.
A történet a római korig nyúlik vissza, amikor Aquincumban már termálfürdőket létesítettek. A török hódoltság idején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra – ekkor épültek olyan ikonikus fürdők, mint a Rudas és a Király. A 19. század végén pedig a tudományos feltárások és a modern vízvezeték-rendszerek kiépítése megalapozta Budapest „fürdőváros” státuszát. Zsigmondy Vilmos bányamérnök úttörő munkássága nyomán 1878-ban elkészült a Városligetben Európa első sikeres hévízkútja, ami 970 méter mélyről 73,8 fokos vizet hozott felszínre.
„Magyarország geotermikus adottsága világviszonylatban is kiemelkedő, hiszen a földkéreg itt vékonyabb, mindössze 24-26 km, szemben az átlagos 30-35 kilométerrel” – magyarázta dr. Szőke Tamás geológus. A termálvizek gyógyhatása különösen a mozgásszervi megbetegedésekre, reumatológiai problémákra bizonyult hatásosnak, de számos más területen is alkalmazzák.
A 20. század közepétől kezdve egyre több vidéki város is bekapcsolódott a fürdőfejlesztésbe. Hajdúszoboszlón egy sikertelen olajkutatás eredményeként találtak rá a gyógyhatású vízre, ami mára Közép-Európa legnagyobb fürdőkomplexumának alapját képezi. Harkányban a mezőgazdasági munkások figyeltek fel először a sáros vízben áztatott fájós végtagok gyorsabb gyógyulására. Hévízen pedig Európa legnagyobb természetes termáltava található, melynek vize három nap alatt teljesen megújul.
A rendszerváltás után a magyar fürdők újabb fejlődésen mentek keresztül. A kormányzati támogatásoknak és az uniós forrásoknak köszönhetően több helyszínen modern wellness-részlegek, élményfürdők épültek. A magyar termálfürdő-kultúra 2022-ben nemzetközi elismerésben részesült, amikor felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Az elkövetkező években a fenntarthatóság és a geotermikus energia komplex hasznosítása jelentheti a magyar fürdők fejlődésének új irányát, miközben a hagyományos gyógyászati funkciók is megmaradnak, egyedülálló kinccsé téve ezt a természeti adottságot.