A német prémiumgyártók áttelepítése 21,9 százalékkal csökkentette Európa autótermelését 2019 és 2025 között, de Kelet-Európa csak 7,9 százalékos visszaesést szenvedett el. A Portfolio által ismertetett Handelsblatt elemzés szerint a BMW és a Mercedes látványosan növeli magyarországi jelenlétét, miközben Nyugat-Európa 26,4 százalékos termeléskiesést könyvel el.
A költségkülönbség a struktúraváltás fő mozgatója. Az Eurostat 2024-es adatai szerint Németországban 43,30 euró az átlagos óránkénti munkaerőköltség, Magyarországon ugyanez 14,10 euró. A Mercedes közlése szerint az összesített termelési költség hazánkban 70 százalékkal alacsonyabb, mint Németországban. Ez a különbség jelentős versenyképességi előnyt biosít az elektromos átállás közepette, amikor az autógyártók profitabilitása zuhanórepülésben van. A kecskeméti Mercedes-gyár kapacitását idén 200 ezerről 400 ezer darabra növelik, míg a debreceni BMW-üzem 2 milliárd eurós beruházással az első tisztán elektromos gyártóbázis lesz Kelet-Európában.
Németországban ezzel párhuzamosan 2019 óta 111 ezer munkahely szűnt meg az autóiparban, ami hatéves távon minden hetedik állás megszűnését jelenti. A Mercedes további 100 ezer darabos kapacitáscsökkenést hajtott végre német üzemeiben, a teljes német maximális termelést 900 ezer darabra korlátozva. A Volkswagen 2024 és 2027 között 15 százalékról 30 százalékra növelné az alacsony bérszintű országokban előállított autók arányát. Ola Källenius, a Mercedes vezetője nyíltan kijelentette: ma minden szempontból vonzóbb Kelet-Európába beruházni, mint Nyugat-Európába.
A debreceni BMW-gyár különösen fontos projekt, ahol az iX3 elektromos SUV készül, és várhatóan 2000 munkahely jön létre. A vártnál erősebb előrendelések miatt a második műszakot korábban indítják el, a teljes kapacitás három műszak mellett évi 150 ezer autó lehet, de a telephely akár ennek dupláját is elbírhatja. Kecskeméten az A-osztály gyártását áthelyezték Rastattból, és bár a modellváltások miatt tavaly 85 ezer alatti volt a kibocsátás, az idei felfutás után a magyar üzem lehet a Mercedes legnagyobb európai gyára.
Az új elektromos CLA és a GLB modellek szintén Magyarországon készülnek majd. Ez a szerkezeti átrendeződés nem ciklikus hullámzás, hanem tudatos költségoptimalizálás az amerikai vámok, a kínai piac árnyomása és a romló nyereségtermelő képesség közepette. A Tesla európai eladásai 2025 januárjában több mint 40 százalékkal estek éves alapon, ami némi levegőt ad a német gyártóknak az elektromos piacon, de a trend megfordíthatatlan.
Németország továbbra is profitál az elektromosautó-gyártásból, tavaly 15 százalékkal nőtt az ott előállított elektromos járművek száma, és ezek már a teljes német autógyártás 40 százalékát adják. A német gyárakban továbbra is nagy számban készülnek kulcsfontosságú új elektromos modellek. A jóval 4 millió feletti korábbi német termelési szinthez való visszatérés azonban már nem reális forgatókönyv. Az IG Metall szakszervezet „lassan kibontakozó katasztrófának” nevezte a folyamatot Németország jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából.
A magyar adófizetők számára kulcskérdés, hogy ezek a beruházások milyen állami támogatásokat kaptak, és mennyire transzparensek a szerződéses feltételek. A Strategic Investment Promotion Act alapján nyújtott adókedvezményekről és támogatásokról szűkszavúan kommunikálnak a hatóságok. Az állampolgároknak joguk van tudni, hogy a közpénzből nyújtott ösztönzők milyen konkrét foglalkoztatási és beszállítói kötelezettségekkel járnak, és ezek teljesülését milyen független mechanizmusok ellenőrzik.
