Magyarország lakossága ismét jelentős csökkenést mutat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az elmúlt év folyamán több mint 40 ezer fővel csökkent hazánk népessége. Ez a folyamat évtizedek óta tart, de a legújabb számok különösen elgondolkodtatóak a városi közösségek jövőjét illetően is.
Az adatok mögött egy összetett társadalmi jelenség áll: míg a születések száma stagnál vagy csökken, addig az elhalálozások aránya továbbra is magas. „A magyar társadalom demográfiai szerkezete olyan irányba változik, ami komoly kihívás elé állítja a városainkat is” – nyilatkozta Dr. Nagy Erzsébet demográfus. A szakember szerint a városi terek tervezésénél egyre fontosabb szempont lesz az idősödő lakosság igényeinek figyelembevétele.
A városfejlesztők már reagálnak is a trendekre. Budapest több kerületében és vidéki nagyvárosokban is indultak olyan kezdeményezések, amelyek a generációk közötti kapcsolatok erősítését célozzák. Közösségi kertek, többgenerációs játszóterek és programok segítik, hogy a különböző korosztályok találkozhassanak és támogathassák egymást. Pécsett például különösen sikeres a „Generációk Hídja” program, amely heti rendszerességgel hoz össze fiatalokat és időseket közös tevékenységekre.
A népességcsökkenés hatással van a városi szolgáltatásokra is. Míg egyes belvárosi területeken növekszik a lakosság, addig a külső kerületekben és kisebb településeken sokszor az alapvető infrastruktúra fenntartása is kihívást jelent. Ez a kettősség új megközelítést igényel a városfejlesztésben.
Mit tehetünk közösségi szinten? Érdemes figyelni a lakóhelyünkön működő generációs programokra, közösségi kezdeményezésekre. A legtöbb nagyvárosban havonta indulnak új projektek, amelyek segítik az elszigetelt társadalmi csoportok bevonását. Csatlakozzunk, vagy ha nincs ilyen a környékünkön, akár mi magunk is kezdeményezhetünk közösségépítő programokat!
A demográfiai változások mellett is léteznek virágzó közösségek – csak újra kell gondolnunk, hogyan élhetünk együtt a változó körülmények között.
