Megdöbbentő mérföldkőhöz érkeztünk: Magyarország népessége idén ősszel 9,5 millió fő alá csökkent a KSH legfrissebb adatai szerint. Ez nemcsak statisztikai adat, hanem olyan változás, amit a mindennapokban is érzékelhetünk – különösen a városi közösségekben, ahol egyszerre tapasztalható a zsúfoltság és bizonyos negyedek elnéptelenedése.
A demográfiai változás leglátványosabban a nagyvárosi lakáspiacon és a szolgáltatási szektorban érezteti hatását. Budapest belvárosában például a népességcsökkenést paradox módon elfedi a turisták és a rövidtávú lakáskiadás okozta zsúfoltság, miközben a periférikus kerületekben egyre több az üresen álló ingatlan. „Évről évre látjuk, ahogy átalakul a városi ökoszisztéma – kevesebb a helyi lakos, de több a belföldi ingázó és külföldi látogató,” mondja Kovács Anna, a Budapesti Városfejlesztési Intézet elemzője.
Vidéki nagyvárosainkban eltérő mintázatok figyelhetők meg. Debrecenben, Győrben és Szegeden a gazdasági beruházások átmenetileg lassították a népességcsökkenést, de a kisebb városokban drámai a folyamat. Az elvándorlás és az elöregedés különösen sújtja a közszolgáltatásokat: egyre nehezebb megfelelő létszámú iskolai osztályokat indítani, és több kisvárosban már háziorvoshiány alakult ki.
A városi kultúra is alkalmazkodik: egyre több az olyan közösségi kezdeményezés, amely tudatosan törekszik a generációk közötti kapcsolatok erősítésére. Jó példa erre a „Szomszédolj!” mozgalom, ami már tíz városban működik, vagy a nyugdíjasokat és fiatalokat összehozó városi kertprogramok népszerűsége.
Ha hétvégi programot tervezel, nézz körül lakóhelyed környékén az ilyen közösségépítő eseményeken – nem csak jól fogsz szórakozni, de tehetsz azért is, hogy lakóhelyed élhető, összetartó közösség maradjon a demográfiai kihívások ellenére is.