A legújabb energetikai jelentésem szerint Magyarország komoly lépéseket tervez a kis moduláris reaktorok (SMR) hazai telepítésének irányába. A Paks II. mellett ez jelenthet egy alternatív vagy kiegészítő fejlesztési irányt az energiabiztonság fokozására. A Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum már korábban említette ezt a technológiát, de konkrét beruházási tervek eddig nem kerültek nyilvánosságra. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbbi adatközlése szerint az ország villamosenergia-importfüggősége 32% körül mozog.
A kis moduláris reaktorok olyan 300 MW alatti atomerőművek, amelyek előregyártott modulokból, gyorsabb építési idővel valósíthatók meg. Szakértői elemzésem szerint a technológia előnye a rugalmasabb telepíthetőség és az alacsonyabb kezdeti beruházási költség. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatbázisában már több mint 70 SMR-típus szerepel különböző fejlesztési fázisban. Az egyik legfontosabb szempont a költséghatékonyság: a hagyományos atomerőművek 5000-9000 USD/kW fajlagos költségével szemben az SMR-ek 3000-5000 USD/kW tartományba eshetnek – bár a technológia újdonsága miatt ez egyelőre becsült adat.
A közérdekű adatigényléseim alapján a kormányzat már több műszaki-gazdasági hatástanulmányt készített a témában. Az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény) módosítása is napirenden van, hogy szabályozási oldalról előkészítsék az új technológia befogadását. Érdekes összefüggés, hogy miközben a szomszédos országok közül Románia és Lengyelország már konkrét együttműködési megállapodásokat kötött amerikai cégekkel SMR-telepítésre, Magyarország eddig főként a hagyományos atomenergiára koncentrált.
Az adatok azt mutatják, hogy egy 300 MW-os SMR egység kb. 300-400 ezer háztartás villamosenergia-igényét fedezheti, ami például Debrecen és vonzáskörzete ellátására elegendő lenne. A mini atomerőművek előnye, hogy helyi energiaellátást biztosíthatnak, csökkentve az átviteli hálózatoktól való függőséget. A technológia hazai adaptációja azonban számos kérdést felvet a finanszírozástól kezdve a biztonsági előírásokon át a nukleáris hulladék kezeléséig – ezeket részletesen elemezni kell, mielőtt végleges döntés születne a beruházásról.
