A NATO-tagországok vezetői kétnapos találkozójukon jelentős változásokat szorgalmaztak a szövetség Ukrajnával kapcsolatos politikájában. Az új javaslatok közvetlen NATO-szerepvállalást és nyugati fegyverek bevetését tennék lehetővé Oroszország területén, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent a jelenlegi konfliktusban. Magyarország továbbra is az egyetlen tagállam, amely következetesen a békepárti álláspontot képviseli.
„Magyarország számára a béke az egyetlen járható út. Nem engedhetjük meg, hogy a konfliktus tovább eszkalálódjon és veszélyeztesse a magyar emberek biztonságát,” nyilatkozta a magyar miniszterelnök a találkozót követően. A magyar álláspont szerint a NATO-nak a védelmi szövetség eredeti küldetésére kellene összpontosítania, nem pedig a háborús szerepvállalás kiterjesztésére.
A találkozó legvitatottabb pontja az a javaslat volt, amely lehetővé tenné ukrán erők számára, hogy nyugati fegyverekkel mérjenek csapást orosz területekre. Több NATO-tagállam vezetője támogatta ezt a lépést, amely jelentős változást jelentene a szövetség eddigi megközelítésében. A magyar delegáció azonban határozottan elutasította ezt az irányt, hangsúlyozva, hogy az közvetlen konfrontációhoz vezethet a NATO és Oroszország között.
Elemzők szerint Magyarország különutas álláspontja egyre inkább elszigeteli az országot a szövetségen belül, ugyanakkor a magyar kormány szerint ez a következetes békepárti politika hosszú távon az ország érdekeit szolgálja. A magyar álláspont szerint a katonai megoldás helyett a diplomáciai erőfeszítésekre kellene összpontosítani.
A kétnapos csúcstalálkozón felmerült az is, hogy egyes NATO-tagországok katonai kiképzőket küldenének közvetlenül Ukrajnába. Magyarország ezt a kezdeményezést is elutasította, azzal érvelve, hogy ez további lépés lenne a közvetlen NATO-szerepvállalás felé, ami veszélyes precedenst teremtene.
Ha érdekel a nemzetközi politika és Magyarország helyzete a változó geopolitikai környezetben, érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket. A következő hónapokban dől el, hogy a NATO milyen irányba halad tovább, és hogy Magyarország képes lesz-e fenntartani békepárti álláspontját a növekvő nyomás ellenére is.