A Hormuzi-szoros március végi lezárása óta Magyarország energiabiztonságát közvetlenül nem érinti, mégis hetente átlagosan 8,4 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak április első két hetében a Holtankol.hu adatai szerint. A KSH márciusi jelentése alapján a háztartások energiakiadásai már a válság előtt is a rendelkezésre álló jövedelem 11,2 százalékát tették ki, ami a 2014-es szint másfélszerese.
A hetvenes évek olajválságai tanulságokat kínálnak a jelenlegi helyzethez. Az 1973-as arab olajembargót követő első sokkot a világ gyorsan kiheverte, az olajfogyasztás 1976-ra visszaállt a válság előtti szintre. Az 1979-es iráni forradalmat követő második sokk azonban strukturális változásokat hozott: az olajfogyasztás csak 1988-ra érte el újra az 1979-es értéket. Magyarország akkor viszonylag védett volt a KGST-rendszer miatt, a Szovjetunió napi mintegy 100 ezer hordó nyersolajat szállított kedvezményes áron a magyar finomítóknak. A jelenlegi helyzet gyökeresen más.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által a közérdekű adatigénylésünkre adott válasz szerint Magyarország napi olajfogyasztása 2024-ben átlagosan 142 ezer hordó volt, amiből 67 százalék közúti közlekedésre fordítódott. A magyar államkincstár energiahordozó-beszerzésekre fordított költségvetési kiadásai 2025 első negyedévében 18,6 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakát. Ha az iráni konfliktus elhúzódik, a napi 10 millió hordós globális kínálatcsökkenés arányosan Magyarországot is érintené, ami napi 13-14 ezer hordó hiányt jelentene a jelenlegi fogyasztási szerkezetben.
A kormányzati válaszlépések eddig elsősorban az árszabályozásra korlátozódtak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a háztartási gázár továbbra is 102 forint köbméterenként a rezsicsökkentés keretében, miközben a nagybani ár 180 forint körül ingadozik. Ez az állami költségvetésnek havi 42-48 milliárd forint kompenzációs terhet jelent a MOL Nyrt. felé a Pénzügyminisztérium márciusi beszámolója alapján. A hetvenes években hatékonynak bizonyult keresletcsökkentő intézkedések – energiatakarékossági programok, tömegközlekedés fejlesztése, otthoni munkavégzés támogatása – Magyarországon eddig csak korlátozottan jelentek meg.
A Budapest Közlekedési Központ adatai szerint a fővárosban márciusban 2,1 százalékkal nőtt a tömegközlekedés utasszáma az előző évhez képest, ami jelzi, hogy az áremelkedések spontán fogyasztási mintaváltást indítottak el. A National Bank of Hungary inflációs jelentése szerint ha a jelenlegi olajárak tartósan 140 dollár fölött maradnak, az éves infláció 1,8-2,2 százalékponttal lehet magasabb a márciusi előrejelzésnél. A hetvenes évek tapasztalata szerint a strukturális változások – elektromos autók terjedése, épületenergetikai korszerűsítések – középtávon 15-20 százalékkal mérsékelhetik az olajfüggőséget, de ezek megvalósítása éveket vesz igénybe.
A transzparencia szempontjából aggályos, hogy az energiavásárlási szerződések részletei üzleti titokra hivatkozva nem nyilvánosak. Az állampolgárok csak a kormányzati kommunikációból értesülnek az energia-ellátási stratégiáról, holott az Infotv. alapján közérdekből nyilvános adatokról van szó. A következő hónapokban érdemes figyelni a költségvetési kiadások energiakompenzációs tételeit és a fogyasztási statisztikák változását, mert ezek mutatják meg, valóban hatékony-e a kormányzati válságkezelés, vagy csak a probléma láthatóságát csökkenti.