A Policy Solutions igazgatója szerint Orbán Viktor fokozni fogja a feszültséget a Barátság kőolajvezeték körül, annak ellenére, hogy az Európai Unió olyan javaslatot tett le, amivel újraindítható lenne az olajszállítás. Bíró-Nagy András szerdán a 2026 műsorban kifejtette: a miniszterelnök európai szinten elitellenes szabadságharcot vív, miközben itthon ő maga az, aki ellen lázadni lehet.
Az utóbbi napokban a Fidesz és a Tisza Párt számháborúba kezdett a rendezvényeik látogatottságáról. Egy szerdán megjelent, módszertanilag igényes tömegbecslés szerint március 15-én a Tisza Párt fő szónokát a tizedik percben 162 ezren hallgathatták a helyszínen, míg a Fidesz rendezvényén 58 ezren lehettek hasonló időpontban. Bíró-Nagy szerint Szabó Andreáék projektje volt kivitelezésében a legalaposabb. A Policy Solutions vezetője úgy véli, a Tisza Párt valószínűleg nagyobb eseményt szervezett, mint tavaly október 23-án, de a Fidesz is hasonló számokat produkálhatott, mint korábban. Az elemző megjegyezte: az ilyen becsléseknek nagyobb a nyilvánosság felé gyakorolt hatása, ha időben közelebb vannak az eseményhez. Emiatt jelenhetett meg gyorsan a Magyar Turisztikai Ügynökség is saját becsléssel.
A két párt vidéki rendezvényein is próbál egymásra licitálni, de ezeknél nincs szigorú módszertanú projekt. Bíró-Nagy szerint „csak nagyon különböző szögekből és távolságból eltalált fotókból találgatják, hogy ki tudott több embert összehozni egy megyeszékhelyen”. Úgy véli, mindkét oldalról túlzó számokat fogunk hallani. Ha a valóság kevésbé is számít, a számháborúnak lehet hatása: fokozhatja a lelkesedést és a mozgósítottsági szintet. „Annyi ember mindig van, hogy készüljön olyan fotó, ami nagyon impresszívnek hat vizuálisan” – mondta Bíró-Nagy. Szerinte Orbán a Fidesz 75-80 százalékos mozgósítási szintjét 95 százalékra próbálja feltekerni. El akarja hitetni a saját táborával, hogy tényleg ők a többség. El akarja érni, hogy a helyi elitek, a polgármesterek is beleálljanak a mozgósításba.
Orbán Viktor kaposvári kampányeseménye másnapján azt mondta: „A Tisza egy digitális blöff, mi meg egy valóságos közösség vagyunk.” Bíró-Nagy szerint erre a véleményre Magyar Péter országjárása már korábban is rácáfolt, mindenhol nagy tömegeket mozgatott meg. Magyar Péter értelmezésével, miszerint Orbán Viktor temus országjárást folytat, az elemző némileg tud azonosulni, mert Orbán formailag nagyon hasonló elemeket vet be, mint Magyar.
Bíró-Nagy szerint Orbán a kormányzati pozíciói mellett intenzitásában nem kísérelheti meg Magyar országjárását. Nagyjából el is érte a maximumát azzal, hogy a héten szinte minden este vállal egy rendezvényt. Magyar ugyanakkor hónapok óta napi 3-4 rendezvényt vállal, és már napi 7-8-at ígért. „Nagy valószínűséggel reggeltől estig menni fog. Ha mindenhol jelentős tömegek lesznek, nehéz eladni ezt a digitális blöff szöveget” – mondta a Policy Solutions igazgatója.
Orbán Viktor Bayer Zsolt műsorában az orosz befolyásolási kísérleteket netmesének nevezte. Bíró-Nagy szerint ez a megnyilatkozás arra utalt, hogy mennyire szándékozik komolyan venni a magyar kormány ezt a témát. Ugyanakkor ez nem csak magyar jelentőségű történet, a korábbi romániai és moldovai beavatkozások azt mutatják, hogy regionális trendről van szó. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtóban is élénken érdeklődnek az ügy iránt.
Bayer arra is rákérdezett Orbánnál, hogy van-e még értelme az unióban maradni Magyarországnak. A miniszterelnök egy „tétova igen”-nel felelt. Bíró-Nagy azt mondta, hogy ilyen húrokat még lehet pengetni, az Unió kritizálására még sokan jól rezonálnak. De még a Fidesz szavazók többsége, körülbelül kétharmada sem huxit párti. Az ugyanakkor jól látszik, hogy ebben a táborban növekszik az euroszkeptikusok aránya.
„Orbán Viktor nem elhagyni akarja az EU-t, hanem elfoglalni, a saját képére formálni, a patrióta csoportosulás érdekeinek és értékeinek megfelelően. Visszatérni egy több évtizeddel ezelőtti állapothoz” – mondta Bíró-Nagy. Orbán ellenzéki pozíciót vett fel az európai politikában, és elitellenes szabadságharcot vív a saját képzete szerint. „Itthon nem tud elitellenes lenni, ő maga az, ami ellen lázadni lehet. Európai szinten viszont el tudja játszani” – mondta az elemző. Sokáig csak az uniós intézmények voltak a célkeresztben, de most egyre több németellenes hangot lehet felfedezni a kormányzati kommunikációban. Szijjártó Péter külügyminiszter is már Brüsszel-Kijev-Berlin-tengelyről beszélt.
Bíró-Nagy szerint ez egy hosszabb folyamat végeredménye. Sokáig az Európai Néppárt volt Orbán Viktor védőhálója, és ebben a pártszövetség vezető erejének, a német CDU-CSU szövetségnek volt nagy szerepe. Velük lett egyre több konfliktusa Orbánnak, ami a migrációs válsággal kezdődött, majd a CEU elleni támadással éleződött ki. 2018-ban a Sargentini-jelentésnél az Európai Néppárt a Fidesz ellen szavazott. Manfred Weber és Orbán személyes konfliktusa vezetett el ahhoz, hogy Orbán kiléptette a Fideszt az Európai Néppártból.
