Az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályok miatt Magyarország és Szlovákia közösen kezdeményezte rendkívüli olajkoordinációs ülés összehívását az Európai Bizottságnál. A KSH legfrissebb adatai szerint hazánk kőolajimportjának 64,7%-a még mindig Oroszországból származik, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot és különösen sérülékennyé teszi ellátásbiztonságunkat.
A kezdeményezés hátterében az Ukrajnán keresztül történő olajtranzit körüli bizonytalanságok állnak. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kikért adatokból kiderül, hogy a Barátság kőolajvezeték ukrán szakaszán történő szállítás leállása akár 37-42 napig is fennakadást okozhatna a hazai ellátásban, mielőtt a stratégiai tartalékok és alternatív útvonalak teljes kapacitással működhetnének.
A rendkívüli tanácskozáson elsősorban a középtávú ellátásbiztonsági kockázatokat és a diverzifikációs lehetőségeket vitatják meg. „A jelenlegi geopolitikai helyzetben elengedhetetlen, hogy előre tervezzünk és biztosítsuk az energiahordozók zavartalan áramlását” – fogalmazott a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikai szakállamtitkára a hivatalos közleményben.
Az Adria-vezeték kapacitásbővítési lehetőségei különös figyelmet kapnak, hiszen ez jelenthetné a leggyorsabb alternatívát. Érdekes ellentmondás, hogy míg a közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó energetikai fejlesztési projektek értéke 2024-ben 27%-kal nőtt az előző évhez képest, a tényleges kapacitásbővítések megvalósulása továbbra is elmarad a tervezettől.
A magyar háztartások és vállalkozások számára mindez azért jelentős, mert az esetleges ellátási zavarok közvetlenül befolyásolnák az üzemanyagárakat és a fűtési költségeket. A következő hetekben érdemes figyelemmel kísérni a koordinációs ülés kimenetelét és az abból következő konkrét intézkedéseket, amelyek meghatározhatják az ország energiabiztonságát a következő évekre.
