Miközben a fűtési szezon közeledik, hazánk városi távhőszolgáltatási rendszerei ismét válságjeleket mutatnak. A legtöbb önkormányzat képtelen biztosítani a korszerűsítéshez szükséges forrásokat, pedig a távhő lehetne a legzöldebb fűtési megoldásunk.
A budapesti Újpalotán élő Kovács Júlia panellakásában tavaly háromszor szakadt meg a fűtésszolgáltatás. „Januárban két teljes napig vacogva ültünk kabátban a nappaliban, miközben kint mínusz 5 fok volt. Az önkormányzat azt mondta, nincs pénz a teljes csőhálózat cseréjére, csak tűzoltásra futja” – meséli a 62 éves nyugdíjas.
Nem egyedi eset ez sajnos. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb jelentése szerint országszerte 22 városban kritikus a távhőrendszerek állapota. A csőhálózatok átlagéletkora meghaladja a 35 évet, miközben a tervezett élettartam 25-30 év lenne. A korszerűsítéshez szükséges 320 milliárd forint azonban egyszerűen nem áll rendelkezésre.
„A távhőszolgáltatás lehetne a klímavédelem egyik kulcseleme, hiszen központi rendszerben könnyebb a megújuló energiaforrásokra való átállás” – magyarázza dr. Nagy Tamás energetikai szakértő. „Több skandináv országban geotermikus energiával, biomassza-erőművekkel vagy hulladékhővel biztosítják a városi fűtést, nálunk viszont még mindig a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak.”
A probléma megoldásához szükséges lépések egyértelműek: átfogó állami program, európai uniós források hatékonyabb felhasználása és a távhőszolgáltatás átgondolt modernizálása. Az önkormányzatok egymaguk képtelenek megbirkózni a feladattal.
Pozitív példa azért akad. Szegeden egy uniós projekt keretében megkezdték a geotermikus energia becsatornázását a távhőrendszerbe, amely már most 20%-kal csökkentette a város fűtési költségeit. „Ha 2026-ig befejezzük a teljes átállást, évente közel 35 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki” – nyilatkozta a helyi szolgáltató vezetője.
Ha te is távfűtéses lakásban élsz, érdemes tájékozódni az önkormányzatnál a tervezett fejlesztésekről, és lakóközösségi szinten szorgalmazni a korszerűsítést. A közösségi összefogás nyomást gyakorolhat a döntéshozókra, hogy valódi megoldást találjanak erre a sokakat érintő problémára.