A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2024-ben mindössze 47 százalékos volt a részvételi arány a 25-65 éves nők körében végzett méhnyakrákszűrésen, miközben évente átlagosan 1200 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak Magyarországon. A HPV-oltás keretében 2020 óta fiúk is részesülhetnek az ingyenes védőoltásban a kötelező iskolai oltások részeként, mégis a megelőzhető fertőzések száma továbbra is magas.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése alapján a szexuálisan aktív felnőttek körülbelül 80 százaléka élete során legalább egyszer találkozik valamelyik HPV-típussal. A vírus több mint 200 ismert változatából nagyjából 40 terjed szexuális úton, bőr-bőr érintkezéssel. A fertőzéshez nem szükséges teljes nemi aktus, az intim bőrfelületek érintése is elegendő lehet. Az esetek többségében az immunrendszer egy-két éven belül magától eliminálja a vírust, tünetek nélkül. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a fertőzöttek jelentős része nem is tud a vírus jelenlétéről. A védőoltás bevezetése óta folyamatosan gyűjtött adatok szerint a beoltott korosztályokban már mérhető a méhnyakrák-előfordulás csökkenése azokban az országokban, ahol magas az átoltottság.
A kötelező iskolai oltási program részeként Magyarországon hetedikes lányok és fiúk egyaránt részesülhetnek ingyenes HPV-oltásban, az Infotv. szerinti közérdekű adatok alapján azonban a felvételi arány régiónként változó. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nyilvántartása szerint 2023-ban az oltásra jogosultak körülbelül 65 százaléka kapta meg mindkét szükséges adag vakcinát. A méhnyakrákszűrés két évente ingyenesen elérhető a 25-65 éves nők számára, azonban az NEAK adatai szerint a vidéki városokban alacsonyabb a részvétel, mint a fővárosban. A HPV-teszt kérésére külön figyelmet kell fordítani a szűrővizsgálat során, mivel nem minden esetben része automatikusan a rutin vizsgálatnak.
A magas kockázatú HPV-törzsek tartós jelenléte évek vagy akár évtizedek alatt vezethet daganatos elváltozásokhoz. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a méhnyakrák az ötödik leggyakoribb daganatos betegség a magyar nők körében. Dr. Kovács Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa szerint: „A korai felismerés kulcsfontosságú, mivel a rákmegelőző állapotok még jól kezelhetők, a rendszeres szűrés tehát életmentő lehet.” A HPV nemcsak méhnyakrákot okozhat: férfiaknál is előfordulhat végbél-, hímvessző- vagy torokrák. A fiúk oltása ezért saját egészségük védelmén túl a vírus terjedésének csökkentését is szolgálja. A felnőttkori oltás hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, az egyéni kockázat alapján érdemes szakorvossal konzultálni.
Az adatok világosan mutatják: a szégyenérzet helyett a rendszeres szűrés és a tudatos megelőzés jelentheti a valódi védelmet. Érdemes nyomon követni a saját szűrési időpontokat, és nyíltan beszélni orvosunkkal a HPV-tesztről. A transzparens egészségügyi kommunikáció és az elérhető közfinanszírozott szolgáltatások kihasználása mindenki felelőssége.
