A Nemzeti Pedagógus Kar adatai szerint 2024-ben az iskolák 43%-a alkalmazott valamilyen formában osztályzatot a kompetenciamérések értékelésére, miközben központi szabályozás hiányában minden intézmény saját belátása szerint járt el. A március 23-án induló idei mérések előtt továbbra sem tisztázódott, hogy a kormányzat hogyan tervezi felhasználni az eredményeket a középiskolai felvételiben.
Az Oktatási Hivatal adatbázisából kinyerhető adatok azt mutatják, hogy 2010 óta stabilan 38-42% között mozog a gimnáziumot választó diákok aránya, miközben kormányzati dokumentumok 20-30%-os célarányt jelölnek meg. A különbség megmagyarázza, miért keltett akkora felháborodást a kompetenciamérések felvételibe való beszámítása 2024 őszén. A KSH 2023-as munkaerő-piaci adatai szerint a szakképzettséggel rendelkezők átlagkeresete 28%-kal marad el a diplomásoktól, ami a szülők gimnáziumpreferenciáját indokolja.
A Szülői Hang Közösség által bírósági úton kikényszerített szülői kérdőív eredményei egyértelműek: a megkérdezettek 61%-a elutasította a kompetenciamérések felvételibe történő beszámítását. A Belügyminisztérium válaszából azonban az derült ki, hogy „a szakmai megfontolások alapján továbbra is indokoltnak tartják” a terv megvalósítását. Ez a megközelítés ellentmond az Alaptörvény neveléshez való jog paragrafusának, amely a szülői döntési jogot hangsúlyozza.
Az infrastruktúra sem megfelelő. Saját adatgyűjtésünk alapján, amely 247 általános iskola technikaiellátottságát vizsgálta, az intézmények 34%-ában nincs elegendő működőképes számítógép a kompetenciamérések zavartalanul lebonyolításához. Ennek következtében több napos mérési időszak alatt felfüggesztik az informatika szakórák jelentős részét. Az Információs Szabadságjogok Projekt adatigénylése kimutatta, hogy 2024-ben 89 iskolában jelentettek technikai problémát a mérések során.
A módszertani különbségek torzítják az eredményeket. Van ahol érdemjeggyel ösztönzik a komoly felkészülést, máshol előzetes gyakorlás nélkül mérik a valós tudást. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2024-ben egy budapesti kerület iskolái között 34 percentilis pont volt a legnagyobb szórás matematikából, míg ugyanabban a kerületben a szocioökonómiai háttér szerinti különbség csak 18 percentilis pontot magyarázott. A fennmaradó eltérés valószínűsíthetően módszertani különbségekből fakad.
Különösen aggályos a sajátos nevelési igényű tanulók helyzete. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2024-es állásfoglalása szerint az SNI/BTMN státuszú diákok eredményének automatikus beszámítása – megfelelő kedvezmények szabályozása nélkül – hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A kompetenciamérések eredeti célja pedig éppen a rendszerszintű visszajelzés volt, nem az egyéni teljesítmény szankcionálása.
A transparency.hu adatbázisa szerint az oktatási kormányzat 2024-ben 14 releváns közérdekű adatigénylést utasított el vagy válaszolt hiányosan a kompetenciamérések tervezett felhasználására vonatkozóan. Ez a titkolózás növeli a bizalmatlanságot.
A diákok és szülők jogosan várják el, hogy a felvételi rendszer kiszámítható és igazságos legyen. Addig amíg nem ismerjük a pontos szabályozást, a kompetenciamérések bizonytalansági tényezőt jelentenek. A nyilvánosság hiánya arra utal, hogy a döntéshozók maguk sem tisztázták szándékaikat – vagy szándékosan homályban tartják azokat.
