Magyarország energiabiztonságát 2025-től új kihívások elé állíthatja az orosz olajszállítás akadozása. Az Adria-vezeték kapacitásának kihasználása eddig mindössze 65% körüli volt, miközben Szlovákiával együtt olyan tárgyalásokat kezdeményeztünk, amelyek a horvát tranzitútvonal bővítését célozzák. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk kőolajimportjának még mindig közel 58%-a érkezik Oroszországból.
A helyzet összetettségét mutatja, hogy a MOL és az Slovnaft közös elemzése alapján a Barátság kőolajvezeték kiváltása rövid távon nem megoldható feladat. Információs kérelmeink nyomán kiderült: a horvát Janaf vezetékrendszeren keresztül történő szállítás esetén a jelenlegi 11,4 millió tonna/év kapacitást kellene legalább 16 millióra növelni ahhoz, hogy teljes mértékben kiválthassuk az orosz forrásokat. A Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség által rendelkezésemre bocsátott jelentés szerint a hazai stratégiai készletek jelenleg 90 napra elegendőek, ami megfelel a nemzetközi előírásoknak, de nem nyújt hosszú távú megoldást.
Különösen fontos az energiabiztonság szempontjából, hogy a Horvátországból érkező olajszállítmányok minősége és ára versenyképes legyen. A 2011. évi LXXXVII. törvény alapján a stratégiai készletek biztosítják az átmeneti ellátási zavarokat, de szakértői vélemények szerint „a vezetékkapacitások szűk keresztmetszete középtávú kockázatot jelent az ellátásbiztonságra nézve”. A jelenleg folyó tárgyalások ezért nem pusztán technikai, hanem geopolitikai jelentőséggel is bírnak.
A feltárt adatok alapján látható: Magyarország energiabiztonsága érdekében diverzifikációra van szükség, ahol a horvát irány mellett a szlovák-magyar együttműködés is kulcsszerepet játszhat. Az állampolgárok számára ez egyrészt az üzemanyagárak stabilitása, másrészt az ország energetikai függetlenségének erősítése szempontjából lesz meghatározó az elkövetkező évtizedben.
