A Portfolio Építőipar 2026 konferenciáján közel 500 szakember osztotta meg véleményét okostelefonos szavazással a szektor aktuális kihívásairól. A felmérés szerint a résztvevők 63 százaléka az instabil megrendelői környezetet tartja a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek. Az állami beruházások visszafogása pedig a válaszadók 56 százaléka szerint súlyos visszaesést okoz az iparágban.
Az építőipari vállalatok helyzetképe megosztott: míg a konferencia résztvevőinek 16 százaléka látványos növekedésről számolt be, 38 százalék kiigazításokra készül. A legégetőbb belső problémának a szereplők közötti koordinációs hiányokat nevezték meg a megkérdezettek 31 százaléka. Ezt követi a pontatlan tervezés 21, majd az engedélyezési folyamatok bonyolultsága 20 százalékkal. Lánszki Regő építészeti államtitkár a konferencián több mint ezer projektből álló listát mutatott be, amely a következő tíz év potenciális beruházásait tartalmazza. Ezek indítása azonban az uniós források visszaállításától függ, amelyek egy részét jelenleg felfüggesztették.
Az építőanyagok árváltozása súlyos költségsokkot okoz a piacon. A magyar építőipar erősen importorientált: az alapanyagok felét külföldről kell beszerezni. A kötelező hazai gyártású anyagok előírását a válaszadók 47 százaléka csak rugalmas keretekkel támogatná, míg 30 százalék egyértelműen elutasítja az ötletet. A megfizethető lakhatás témájában pesszimizmus uralkodik: a résztvevők 66 százaléka szerint ez nem reális cél. A panelbeszélgetésen ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy a megoldás többtényezős: telekárak, műszaki tartalom és folyamatok összehangolása együtt szükséges.
Az ágazat stabilizálásához a szakemberek 75 százaléka hosszabb távú gazdaságpolitikai tervezhetőséget vár az államtól. A kiszámítható támogatások csak 15 százalékot érdekelnek elsődlegesen. A digitalizációs szint értékelésénél a megkérdezettek kétharmada szerint az iparág lassú és elmarad a nemzetközi szinttől. A megfelelő összefogás és információáramlás azonban javíthat: egy építkezésen a megrendelő, ellenőr, kivitelező és tervező közös térben történő együttműködése jelentősen csökkentette a félreértéseket.
A következő parlamenti választások után várható folyamatokról a résztvevők 48 százaléka inkább nem nyilatkozott érdemben. A zöld előírások szigorítását 47 százalék indokoltnak tartja, de a piac felkészületlenségére hivatkozik. Az adatok azt mutatják: az építőipar elsősorban stabil, kiszámítható környezetet igényel, nem pedig célzott beavatkozásokat. A transparens tervezés és a szereplők közötti kommunikáció javítása nélkül nehezen megoldhatók a koordinációs problémák.
