Magyarország lett az OECD reáljövedelem-növekedési rangsorának éllovasa 2025-ben – derül ki a nemzetközi szervezet legfrissebb adataiból. A magyar háztartások vásárlóereje éves szinten 4,7 százalékkal bővült, miközben az OECD-országok átlagos növekedése mindössze 1,9 százalék volt.
A Központi Statisztikai Hivatal kapcsolódó jelentése szerint ez a kiugró teljesítmény több tényező együttes hatásának köszönhető. Egyrészt a 2025-ös reálbér-emelkedés elérte a 6,1 százalékot, másrészt a fogyasztói árak emelkedése 2,8 százalékra mérséklődött. A háztartások helyzetét tovább javította a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos szintje, ami az elmúlt 30 év egyik legalacsonyabb értéke.
„A magyar gazdaságban tapasztalható reáljövedelem-növekedés fenntarthatóságát erősíti, hogy a termelékenységi mutatók is javultak” – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Az adatok elemzéséhez fontos megjegyezni, hogy a KSH módszertana szerint a reáljövedelem számításakor az inflációval korrigált rendelkezésre álló jövedelmet veszik alapul, ami pontosabb képet ad a háztartások tényleges vásárlóerejéről.
A 37 OECD-tagország között Magyarországot Lengyelország (3,9%) és Románia (3,7%) követi a listán. Az Infotv. alapján kikért részletes adatokból az is kiderül, hogy a jövedelmi különbségek tekintetében vegyes a kép: bár a reáljövedelmek növekedése minden jövedelmi ötödben megfigyelhető volt, az ütem a középső kategóriákban volt a legerősebb.
A növekedés fenntarthatóságát illetően szakértők felhívják a figyelmet a világgazdasági folyamatok kockázataira. A jövedelmek jelenlegi bővülési üteme akkor maradhat tartós, ha a termelékenységnövekedés és a globális energiaárak stabilizálódása továbbra is támogató környezetet biztosít. Érdemes rendszeresen követni a KSH és az OECD frissülő adatsorait, különösen a negyedéves háztartási jövedelmi statisztikákat, hogy pontos képet kapjunk a gazdasági folyamatokról.
