A török AA.com elemzése szerint a globális élelmiszerpiacon három fő tényező okozhat gondot: az üzemanyag, a műtrágya és a finanszírozás hiányjelenségei. Az iráni válság miatt továbbra is az egekben vannak az olaj-, a gáz- és az üzemanyagárak. Másodlagos hatásként műtrágyakrízis és élelmiszerdrágulás fenyeget világszerte. A karbamid világpiaci ára a válság hírére azonnal 30 százalékot ugrott felfelé.
Az iráni válság előtt a nemzetközi műtrágyaforgalom ötöde az Öbölből származott. A magas nitrogéntartalmú karbamid piacán egyenesen 50 százalék volt a térség részesedése. Nagy István agrárminiszter arra kérte az Európai Bizottságot, hogy átmenetileg engedélyezze a vámmentes importot Oroszországból és Belaruszból. Karbamidból ugyanis nincs hazai gyártás. A Forbes szerint Katar nemcsak saját karbamidtermelését állította le, hanem az indiai, pakisztáni és bangladesi gyárak is leálltak. A Perzsa-öböl a világ legolcsóbb földgázforrásai közé tartozott. A földgáz az ammónia előállításának alapvető alapanyaga, amelyből karbamid lesz.
A nagy műtrágyagyártók közül elsősorban az ázsiai cégek nem jutottak földgázhoz. A kulcsfontosságú mezőgazdasági vásárlók India, Brazília, Kína, az Egyesült Államok és Ausztrália. India a rizs és búza fontos exportőre. Brazília a globális szójababexport közel 60 százalékát adja. A Telexikon elemzése szerint a műtrágya jelentősége az élelmezésben alapvető. Egy perui áfonyaföld esetében szinte minden lépésnél láthatjuk a hatásokat. Dízelt használnak a mezőgépekhez, földgázra van szükség a műtrágyához, energia kell a csomagoláshoz.
A magyar agráriumban egyelőre nincs közvetlen erős hatása a válságnak. Az egyik ágazati vezető szerint kicsit nagyobb a riadalom, mint a valós hatások. Súlyos gond azért sem várható, mert az év egyik leggyengébb kereslete erre az időszakra esik. A tavaszi munkákhoz szükséges műtrágyát már november-január során mindenki megvette. Egy szövetkezetben nagyjából a költségek 5 százaléka az üzemanyag. A benzinárstop után a mezőgazdasági vevők már éreznek fennakadásokat a tankolásnál.
Az igazi problémát a magyar agráriumban most abban látják a szereplők, hogy nincs vevő. Tele vannak a búzaraktárak, mélypontra kerültek a húsárak. A húsipari szereplők bőven önköltségi ár alatt tudnak most értékesíteni. Az év elején gyakorlatilag összeomlott a tejpiac, továbbra is túltermelés van. Egész Európában túltermelés van több termékből is. Egy forrás szerint a nyersanyag áremelkedése idővel a végfogyasztóknál is megjelenhet. Rövid távon azonban lehet, hogy csak az élelmiszergyártók vagy a láncok árrése szűkül. Nehéz megmondani, hogy a magyar bolti árakban mikor okozhat érdemi változást a válság.
A hazai gazdák abban bíznak, hogy összehasonlítva 2022-vel selymesebbek lesznek a piaci változások. Akkor a nagy kereslethez még a mostaninál nagyobb gázáremelkedés társult. Hirtelen összeomlott a globálisan jelentős ukrán export. Egyetlen országról, Ukrajnáról hallottuk, hogy ott tényleg van ellátási gond. A helyi műtrágyagyártást szétlőtték az oroszok. A kormány természetesen próbál segítő szerepbe kerülni: pénzt kap a tejipar, segítik a műtrágyaforrások felkutatását.
