A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot 2026 márciusában, miközben a jegybank új előrejelzése szerint az idei GDP-növekedés mindössze 1,7 százalék lesz. A Portfolio által közölt adatok szerint ez jelentős visszaesés a korábbi várakozásokhoz képest, amit elsősorban a közel-keleti háborús helyzet gazdasági hatásai indokolnak.
Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján kiemelte: „Az alapkamat hatott és működött, az elmúlt egy évben ez működőképes volt.” Az MNB közleményéből kikerült az „ülésről ülésre” döntési formula, helyette az adatvezérelt megközelítést hangsúlyozzák. Ez módszertani szempontból azt jelenti, hogy a jegybank tartózkodik az automatikus lépésektől. A közlemény szerint pozitív reálkamatot tartanak fenn, ami historikusan magasabb szinten biztosítja a devizatartalékokat.
A jegybank friss inflációs prognózisa 3,8 százalékos áremelkedést vetít előre 2026-ra az energiaárak emelkedése miatt. A lakossági inflációs várakozások ugyanakkor mérséklődtek: az egy évre előretekintő mutató 8,2 százalékról 7,2 százalékra csökkent. A forint árfolyamának régiós összevetésben nagyobb mértékű gyengülését Varga a magyar gazdaság jelentős energiaintenzitásával magyarázta. Az MNB elnöke szerint a magyar gazdaság fundamentumai mégis erősebbek, mint 2022 elején voltak: tavaly a fizetési mérleg többletet mutatott.
A monetáris politika megítéléséhez kulcsfontosságú kérdés marad: mennyire fenntartható a pozitív reálkamat-környezet, ha az infláció az előrejelzés szerint gyorsul? A jegybank szerint az inflációs cél változatlanul 2027 második felében érhető el fenntartható módon, de felfelé mutató kockázatok övezik ezt a pályát.
