A 4iG Nyrt. vezérigazgatója Ankarában egyeztetett hat török védelmi ipari vállalat képviselőivel, amelyek összesített éves árbevétele meghaladja a 10 milliárd dollárt. A Magyar Honvédség 2024-ben mintegy 1200 milliárd forintot költött hadfelszerelésre és fejlesztésre. A tárgyalások középpontjában a magyarországi gyártókapacitások bővítése és technológiai transzfer állt.
Jászai Gellért a török Védelmi Iparért Felelős Elnökség meghívására utazott Törökországba, ahol Haluk Görgün professzorral, az SSB vezetőjével találkozott. Az SSB Magyarország NATO-partnerének védelmi fejlesztéseiért felel, éves költségvetése 6 milliárd dollár körül alakul. A delegációban részt vett Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák vezérigazgatója is. A magyar cégcsoport tavaly ősszel jelentette be belépését a védelmi szektorba, amikor felvásárolta a Rába Járműipari Holding 51 százalékát 13 milliárd forintért.
A Nurol Makinával folytatott egyeztetés a Gidrán harcjárműprogram kapcsán kulcsfontosságú. Ez a török 8×8-as jármű gyártását jelentené Magyarországon, a Rába győri gyárában. A Nurol évente körülbelül 400 páncélozott járművet állít elő világszerte. A tárgyalások az integrációs ütemtervet és a Rába termelési kapacitásainak átállítását érintették. A magyar kormány 2023-ban módosította a védelmi beszerzésekről szóló 218/2011 kormányrendeletet, leegyszerűsítve a hazai haditechnikai gyártás engedélyezési eljárásait.
Az Aselsan elektronikai cég, az Alp Aviation repülőgépipari gyártó, az MKE lőszergyártó, az STM védelmi rendszerek fejlesztője és a Baykar Technologies dróngyártó képviselői szintén részt vettek a programban. Ezek a vállalatok összesen 28 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A 4iG delegációja toronyrendszerek, pilóta nélküli légijárművek és kézifegyver-gyártási technológiák magyarországi telepítését vizsgálta. Az Európai Unió tagállamai 2024-ben 326 milliárd eurót fordítottak védelmi kiadásokra, ami 17 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.
„A 4iG Csoport elkötelezett a magyar-török védelmi ipari partnerség további erősítése mellett” – hangsúlyozta Jászai Gellért a LinkedIn-oldalán megjelent bejegyzésében. A szakértők szerint a közép-európai régióban növekvő igény mutatkozik hazai védelmi gyártókapacitásokra. A kormányzati adatok alapján Magyarország védelmi kiadásai 2025-ben elérik a GDP 2,4 százalékát, teljesítve a NATO-elvárásokat.
A magyar védelmi ipar transzformációja kérdéseket vet fel a közbeszerzési átláthatóság és a költséghatékonyság területén. A közérdekű adatok megismeréséről szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) védelmi kivételei gyakran korlátozzák a részletes pénzügyi információk nyilvánosságát. Az állampolgárok számára kulcsfontosságú lenne tudni, hogy a védelmi projektek milyen mértékben járulnak hozzá a magyar ipari munkahelyteremtéshez, milyen áron történik a technológiai beszerzés, és hogyan biztosított a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság. A védelmi beszerzések közpénzből valósulnak meg, ezért indokolt lenne szélesebb körű adatközlés a stratégiai célok és a pénzügyi teljesítmény összefüggéseiről.
