Az idei szezonban jelentősen megnőtt a Magyarországról érkező karácsonyfák aránya a horvát piacon, a Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-re már a forgalmazott fenyők 27%-a származik hazánkból. Ez 8 százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest, miközben a dán importtermékek 31%-os részesedéssel továbbra is vezetik a piacot.
A horvát gazdák aggodalmuknak adtak hangot, mivel a hazai termelésből származó fenyők aránya 22%-ra csökkent. A Horvát Mezőgazdasági Kamara felmérése alapján a magyar fenyők népszerűségét elsősorban a 15-20%-kal alacsonyabb átlagáruk magyarázza. Egy átlagos, 1,8 méter magas nordmann fenyőért a magyar importból 32-38 eurót kell fizetni, míg a horvát termelésű hasonló fáért 42-48 eurót.
Az árkülönbség mögött a termelési költségek eltérése áll. A magyar karácsonyfatelepeken – különösen Vas és Zala megyékben – nagyobb méretgazdaságosság érvényesül, miközben a horvát termelők többsége kisebb családi gazdaságokban működik. Zrinko Horvat, a Horvát Karácsonyfatermesztők Szövetségének elnöke szerint: „A magyar konkurencia két tényező miatt előzi meg a hazai termelőket: nagyobb tételben termesztenek, és kedvezőbb az energiaköltség-szerkezetük.”
A horvátországi piacot szabályozó 2023/45-ös rendelet alapján minden behozott fenyőfánál kötelező feltüntetni a származási országot, ami eleinte a tudatos vásárlást erősítette, de mostanra a kedvezőbb árfekvés felülírta a hazai termék iránti lojalitást. A karácsonyi fenyővásárlási szokások átalakulása jól mutatja, hogyan változik a regionális agrárkereskedelem szerkezete – és hogy a fogyasztók döntéseiben végül mégiscsak az árérzékenység a meghatározó szempont.
