A magyar tájak kiszáradása olyan mértéket öltött, hogy már csak összefogással menthető a helyzet. Szakemberek most először szedték össze közösen, milyen lépésekkel lehetne megmenteni vízgazdálkodásunkat és termőföldeinket. Az üzenet egyértelmű: az idő rohan, és mindannyian változtatnunk kell.
A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Talajtani Társaság, a Vízválasztó Mozgalom és a WWF Magyarország közös eseményt szervezett a témában. A találkozón négy különböző területet képviselő szakértő tárta fel a vízhiány valódi okait. Dr. Váradi József vízépítő mérnök egyenesen katasztrófának nevezte a jelenlegi helyzetet. „Ami most zajlik az országban az katasztrófa. Sírni tudnék” – fogalmazott a szakember. Magyarország vízkészletének 75 százaléka a Duna vízrendszerében van, miközben a vízigény 75 százaléka a Tisza környékén jelentkezik. A talajvízszint átlagosan 1,4-1,7 méterrel mélyebben van az ideálisnál. Évente további 2-3 centiméterrel süllyed, a Homokhátságon és Nyírségben még ennél is rosszabb a helyzet.
A szakértők szerint vízjárta területeink több mint 90 százaléka eltűnt az évtizedek alatt. Több Balaton-nyi víz hiányzik a magyar tájból a klímaváltozás és a rossz gazdálkodás miatt. A mezőgazdaság jelenlegi formája fenntarthatatlan, tönkreteszi a termőtalajt és annak vízmegtartó képességét. A Homokhátság félsivataggá változik, a Tisza történelmi mélypontokat ér el. Az esemény résztvevői hangsúlyozták: a megoldást nem várhatjuk csak a gazdáktól vagy a politikától. A teljes rendszer reformra szorul, új minisztériumra lenne szükség. Ez összehangolná a különböző ágazatokat, és a táj működését helyezné fókuszba.
A vízhiány elleni küzdelem mindannyiunk felelőssége. A szakértők üzenete világos: csak közös erővel és azonnali cselekvéssel kerülhetjük el a katasztrófát. Érdemes figyelni a szervezetek kezdeményezéseit, és támogatni a fenntartható gazdálkodást.
