A budapesti albérletárak több hónapos stagnálása után országos szinten is megállt a drágulás üteme – derül ki az Ingatlan.com lakbérindexéből és az Eurostat legfrissebb adatsoraiból. Az idei január 5%-os emelkedése 2021 augusztusa óta a legalacsonyabb volt éves összehasonlításban. A KSH és az OTP Ingatlanpont elemzése azt mutatja: az Otthon Start hitelprogram szeptember végétől kezdve mérhető hatást gyakorolt a bérleti piacra, mivel a kedvezményes vásárlási lehetőség egy részét kivonta a bérlőkből.
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben Magyarországon 9,8 százalékkal emelkedett a lakásbérleti díj átlaga. Ez Horvátország és Görögország után a harmadik legnagyobb áremelkedés volt az Európai Unióban. Fontos azonban, hogy ez az éves adat még tartalmazza a nyári hónapok hagyományosan erős drágulását is. Ha csak szeptember-december közötti időszakot vizsgáljuk, megtorpanás látható: januártól augusztusig 2015-ös bázison 200,4 százalékról 207,6 százalékig emelkedett az index, majd decemberre 208,3 százalékra korrigált vissza.
A havi lakbérindex részletesebb képet mutat a fordulatról. Augusztusig még 6,9-9,4 százalék közötti áremelkedés jellemezte az egyes hónapokat. Az év utolsó négy hónapjában ez az ütem 5,4-6,5 százalékra csökkent. Budapesten szeptember és február között négyszer fordult elő kismértékű árcsökkenés az előző hónaphoz képest. A vidéki nagyvárosokban hasonló trendek mutatkoztak: Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Pécsben is stagnáltak a bérleti díjak.
A változás mögött több tényező áll. Az Otthon Start program három százalékos fix kamata és alacsony önerő-követelménye átterelte a bérlők egy részét vásárlói pozícióba. Emellett a befektetési célú lakásvásárlások folytatódtak a csökkenő megtérülés ellenére is, ami növelte a kínálatot. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint: „A bérleti piacon már évek óta látható csökkenő megtérülés ellenére továbbra is sokan vásárolnak befektetési céllal bérbeadásra ingatlant.”
A Központi Statisztikai Hivatal adatai megerősítik: 2021 óta tavaly volt a legbővebb a kínálat a figyelembe vett hirdetések száma alapján. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján benyújtott adatigénylésekből látható, hogy a nagyobb budapesti lakóprojektek közel harmada befektetési céllal került értékesítésre. Ez azt jelenti: az új átadások folyamatosan pótolják a piacról kivont lakásokat.
A tulajdonosok alkupozíciója gyengül a bővülő kínálat mellett. Ha ragaszkodnak az árhoz, hosszabb hirdetési időszakra kell számítaniuk. Ha gyorsan akarnak bérlőt találni, rugalmasabbnak kell lenniük a díjban. A bérlők számára kedvezőbb helyzet alakul ki: bátrabban alkudhatnak, mivel kevésbé fenyegeti őket, hogy elkapkodják előlük a lakásokat. A következő hónapok kulcskérdése, hogy az újlakás-piac kormányzati támogatása mennyire növeli tovább a bérleti kínálatot.
