Három Tenger Kezdeményezés és a Dubrovniki csúcstalálkozó
Az Újabb Geopolitikai Szerep már Magyarországot is magába foglaló blokkról hangzik, mintha valami komoly mozgás van a három tengeren – vagy pontosabban azok közötti térségben. A Dubrovniki csúcstalálkozóra az energia a magas lovon ül, ahogy Horvátország javasolta már a negyedik pillért.
A 2026-os világ már nem a 2016-os – mondta , Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Ez az energiabiztonságot technikai kérdésből stratégiai prioritássá vált.
A Három Tenger Kezdeményezés mind a 13 tagállamra érvényes: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Görögország.
Infrastruktúra finanszírozása és alapok alapja
Horvátország a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger közötti térség infrastruktúraberuházásainak finanszírozását javasolta egy úgynevezett „alapok alapja” (fund of funds) létrehozására, az Európai Beruházési Bank (EBB), a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) és több regionális fejlesztési bank részéről. A kezdeményezés négypilléres lett.
Pénzügyi eszközök és megerősítés
Karol Nawrocki lengyel elnök a kezdeményezés pénzügyi eszközeit javasolták megerősíteni.
Három Tenger Fejlesztési Bank
Felvetette egy Három Tenger Fejlesztési Bank létrehozásának lehetőségét, amivel elkezdhetnék a közös pénzparkolók állítása.
Transzatlanti kapcsolatok
Európának erős transzatlanti kapcsolatokra van szüksége – és „nem kevesebb Amerikára” – mondta Nawrocki.
Történeti háttér
A Három Tenger Kezdeményezés 2015-ben indított el Kolinda Grabar Kitarovic horvát és Andrzej Duda akkori lengyel elnök, a kelet-közép-európai térség energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúráját erősítve.
Magyar hatások
A magyar életmódra hatással lehet majd az infrastruktúra: digitális és közlekedési vonalakon többet utazunk majd, gyorsabb netet kapunk és stabil energiát. Megy a blokk a három tengerek közé.
