Édes élet: Itália hatása a magyar művészetre

Összefoglaló

A Magyar Nemzeti Galéria nyári blokkbusztere számos kérdést vet fel. A Dolce vita kiállítás összeköti a reneszánszot és a romantikát. Kölcsönhatásba hozza Dante és Plinius világát is. Utakat fedez fel Molnár C. Páltól Ország Liliig. Bemutatja az olasz kultúra mély magyar hatásait. A tárlat az Itália-élmény szubjektív jellegét tárja elénk.

Egy korszakok átívelő tárlata

A Dolce vita ötven árnyalatát mutatja be a művészetben. 19. századtól kortárs alkotókig terjed a válogatás. Összesen 75 művész közel 150 műve látható. A tárlat főleg hazai gyűjteményekből merít.

Olaszországi tapasztalatok magyar szemmel

Az olasz utazások nagy tradíciót alakítottak ki. Fiatal művészek korai pályafutásukat ott kezdték. Reneszánsz művek első kézből tanulmányozhattak. A táj és építészet örökös ihletőforrássá vált. Ez a kiállítás ezt a gazdag kapcsolatot ünnepli.

A Pásztorlányka, mint induló kilométerkő

Pásztorlányka című művét ott faragta márványba. Ferenczy István szobrász Rómába gyalogolt 1818-ban. Bertel Thorvaldsen műhelyében tanulta a mesterséget. Pásztorlányka című művét ott faragta márványba. Ez a szobor áll a kiállítás kezdetén. Törékenysége és nyugalma varázslatosan hat.

Utazások motivációi és formái

A 19. század elején más volt a helyzet. Magyarországon kevés jelentős művet lehetett tanulni. Az arisztokrata gyűjtemények Bécsben voltak megtalálhatóak. Itáliában viszont minden templom galéria volt. Zarándoklat szinte kötelező lépés volt.

Kovács Mihály festő így indokolta útját

Kovács Mihály festő így indokolta útját. „Az Örök Városba Rómába indultam.” Ifjúságom álmainak eldorádójába mentem. A halhatatlanok műveit akartam látni eredetiben. Tanulmányozni óriási remekműveket óhajtottam.

Az ösztöndíjak rendszere fokozatosan kiépült

Az ösztöndíjak rendszere fokozatosan kiépült. Állami másolási feladatok is lehetőséget biztosítottak. A Római Magyar Akadémia kulcsfontosságú intézménnyé vált. Trizznya-kocsmája menedékhellyé vált utazóknak. Ott fogadták Makovecz Imrét vagy Pilinszky Jánost is.

A művészi felfedezések sokrétűsége

Minden alkotó máshogy élte meg Olaszországot. Saját művészeti felfogása színezte az élményt. Ország Lili olajképén pompeji romok láthatóak. Nyomtatott áramkörök keverednek antik kövekkel. A kortárs és ősi párbeszédbe bocsátkozik.

Gulácsy Lajos Dante-rajongóként öltözött át. Reneszánsz kori önarcképet készített magáról. A művészettörténeti hagyományba írta be magát. Signor Luiginak nevezte önmagát előszeretettel. Ezek a gesztusok a tárlat részletessé teszik.

Főbb művészek és olasz motívumaik:

• Ligeti Antal: firenzei palotakapuk monumentális megjelenítése
• Csontváry Kosztka Tivadar: taorminai romok transzcendentális ábrázolása
• Vaszary János: velencei tájak impresszionista felfogása
• Molnár C. Pál: futurisztikus elemek olasz városképeken
• Wellmann Róbert: római rétegek egymásra rakódásának ábrázolása
• Aba-Novák Vilmos: tájba ékelődő települések festői regisztere

A mindennapi élet és a nagy művészet

A kiállítás nemcsak nagy motívumokat mutat be. A mindennapi élet pillanatai is megjelennek benne. Bernáth Aurél genovai kikötőjének nyugalma. Keserü Ilona Velence-skiccének spalettás kéményjei. Kontuly Béla száradó ruhái olasz tájban.

Borbereki Kovács Zoltán a téli Tiberis-partot festi. Kopár fák uralják a temperakép kompozícióját. Ezek a részletek közelebb hozzák az Itália-élményt. A látványos mellett a hétköznapi is helyet kap. Így válik teljessé a dolce vita képe.

Kortárs szobrászok a tradícióban

A kortárs alkotók is jelen vannak a tárlaton. Ámmer Gergő márványból faragott szobrot készített. Ez az anyag összeköti Ferenczy korábbi munkájával. A hagyomány és modernség párbeszéde él. A kiállítás ezt az összeköttetést hangsúlyozza.

Két szoboralak szemlélteti a kontrasztokat

A két szoboralak szemlélteti a kontrasztokat. Csikász Imre Fiatal lány című bronzplasztikája. Pajkos, könnyed szerkezetet mutat a mű. Kovács Mária Olasz leánya terrakotta figurája. Robusztusabb és súlyosabb benyomást kelt. Mindkettő ugyanarról a témáról szól.

A Trevi-kúttól a Csinibabáig

Az utolsó terem különös összeállítást kínál. Egyik kivetítőn Fellini Édes élete látható. Anita Ekberg a szökőkútban csábít Marcello Masroiannit. A másik oldalon Tímár Péter Csinibaba című filmje. A két jelenet párbeszédbe kerül egymással.

G. Dénes György dalának szövege szól a háttérben. „Csinibaba, csinibaba” ismétlődik a teremben. Az úttörőnyakkendős fiatalok tánca látványos. A popula és a klasszikus életérzés keveredik. Az elképzelt dolce vita így tér vissza hazánkba.

Összegzés és későbbi hatások

Az Itália-élmény hosszú utóélettel bír. Művészek évtizedekkel később is feldolgozták. A dolce vita tehát hosszú lecsengésű volt. A kiállítás ezt a folyamatot mutatja be. A látogatók sokrétű élményt szerezhetnek.

Jövőbeli kilátások

A kiállítás augusztus 23-ig látható a Várban. Javasolt időt szánni a teljes bejárásra. A kapcsolódó programok tovább gazdagítják. Magyar művészet olasz kapcsolatai kibontakoznak. Ez a nyári blokkbuszter biztosan siker lesz.

Az olasz hatás tovább él magyar művészetünkben. Fiatal alkotók újra felveszik a fonalat. A tradíció és innováció újra találkozik. A dolce vita így nem múlik el soha. A kiállítás ennek tanúbizonyságát állítja.