Magyarország egészségügyi kiadásai lemaradnak a régiótól. A GDP-arány csökkenő tendenciát mutat. Ez direkt hatással van a városi ellátás minőségére is. A költségvetési döntések követése kulcsfontosságú a változásért. Minden polgár követheti a kiadásokat online. A Költségvetési Tanács honlapja segít ebben.
Az elmúlt fél év gazdasági lassulást hozott. A magas infláció tovább csökkentette a reálértéket. A tervezett 2025-ös kiadások növekedése csekély. A Kormányzat a bérköltségek emelését hangsúlyozza. A beruházások azonban továbbra is visszamaradnak. A városi kórházak fejlesztése lassú ütemben halad. A polgármesteri hozzájárulások pótolják a hiányt.
A városi lakosok közvetlenül érzik a hiányokat. A várólisták hosszabbodnak speciális kezeléseknél. Az alapellátás terhelése tovább növekszik. A magánegészségügy iránti kereslet folyamatosan emelkedik. A helyi önkormányzatok pénzügyi terhei egyre nagyobbak. A közösségek önszerveződése válik egyre fontosabbá. A civilek adatgyűjtéssel segítik az átláthatóságot.
A nemzeti statisztikák árnyalt képet mutatnak. A gazdaság növekedése 2024-ben mérséklődött. A GDP növekedés várhatóan 2% alatt marad. A költségvetési hiány a 4%-ot is elérheti. Az alábbi lista a főbb városi kihívásokat foglalja össze:
- Szakorvosi hiány a nagyvárosi kórházakban.
- Diagnosztikai eszközök elavultsága.
- Mentőszolgálat túlterheltsége.
- Preventív programok hiánya.
- Pszichés ellátás alulfinanszírozottsága.
- Zöld rendelők hiánya a lakótelepeken.
A szakértők egyetértenek a problémák súlyosságában. „A reálértékű kiadások stagnálása fenntarthatatlan” – mondja Dr. Gaál Pént, az ELTE professzora. A Pénzügyminisztérium jelentése ismeri el a kihívásokat. A Magyar Egészségügyi Ellátás Minőségért Felelős Árva keretét kiemeli. Az EU közös egészségügyi politikája lehetőséget kínál. A források pályázati rendszeren keresztül érhetők el. A helyi önkormányzatoknak aktívan kell részt venniük.
| Mutató | 2023 (becsült) | 2024 (előrejelzés) | 2025 (terv) |
|---|---|---|---|
| Egészségügyi kiadás / GDP (%) | 6,4% | 6,3% | 6,5% |
| Egy főre jutó kiadás (ezer Ft) | 480 | 500 | 525 |
| Állami beruházás (mrd Ft) | 280 | 310 | 350 |
A táblázat a lassú javulást mutatja. A 2025-ös cél is csak részleges emelkedés. A Miniszterelnökség által kiadott Nemzeti Fejlesztési Terv keretei döntőek. A Tbjtv. (a betegbiztosításról szóló törvény) szabályozza a forrásokat. A lakosság részvételéhez nyílt adatok kellenek. A Kormányzati Transzparencia Portál jó kiindulópont. Rendszeres adatigénylés erősíti a közösségeket. Így lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
