Magyar költségvetési többlet 2025: Csak látszat a sztrádaügyek árnyékában?
Az idei júniusi költségvetési többlet látszólagos siker. A valóságban több rendkívüli tényező is szerepet játszott. A sztrádakoncessziós kifizetések csökkentek. Emellett közel 150 milliárd forintnyi állami osztalékbevétel érkezett. A féléves összkép viszont továbbra is aggasztó. A hiány a költségvetési törvényben szereplő előirányzat 80%-a. A gyakorlati tanulság: átláthatóság nélkül nehéz értékelni az állami teljesítményt. A közérdekű adatok részletes nyilvánossága kulcsfontosságú.
A többlet titka: csökkent sztráda-kifizetések
Az államháztartás központi része júniusban 424 milliárd forint többlettel zárt. Ez jelentős eredménynek tűnik. A Pénzügyminisztérium jelentése azonban árnyalja a képet. Az úthálózat rendelkezésre állási díjainál 111,7 milliárddal kevesebbet fizetett ki. Ez a gyorsforgalmi utakra vonatkozó szerződés változásának köszönhető. Egyes, júniusra tervezett kifizetések nem valósultak meg. A konkrét ok és a végleges hatás azonban tisztázatlan.
A bevételi oldal szereplői: állami osztalékok
A többletet jelentősen javították a bevételi oldalon is. Majdnem 150 milliárd forintnyi bevétel érkezett állami társaságoktól. A jelentés nem nevezi meg konkrétan a cégeket. A gyakorlatban ez osztalék-kifizetéseket jelent. A Szerencsejáték Zrt.-nél például 52 milliárd forintról döntöttek a választások előtt. Az MVM 208 milliárdos osztaléka is ezek közé tartozik. Az egyenleg így mesterségesen javult.
A féléves összkép még mindig riasztó
A júniusi egyhavi pozitív szám nem változtat az alapvető trenden. Az első félév eredménye továbbra is nagy hiányt mutat. Június végén a hiány elérte a 3382 milliárd forintot. Ez az éves előirányzat közel 80%-a már a júniusi havi többlettel együtt. A statisztikák árnyalják a képet.
| Mutató | 2025. első félév (fő tendencia) |
|---|---|
| Államháztartási hiány | 3382,2 Mrd Ft (a teljes éves terv 80,2%-a) |
| Bevételek növekedése (egy év alatt) | +4,7% |
| Kiadások növekedése (egy év alatt) | +6,9% |
| GDP (2025. Q1, előzetes adat) | +1,1% (egy év alatt) |
A kiadások gyorsabban nőnek, mint a bevételek. A gazdaság növekedése továbbra is mérsékelt. A Nemzeti Bank előrejelzése szerint az éves deficit 4,5% körül alakulhat.
A sztrádaügyek háttere és a transzparencia hiánya
A sztrádakoncessziós díjak kiszabásának kérdése nem új. A kormányváltás után derült ki komoly eltérés. A 2026-os költségvetésben alulbecsülték a szükséges forrást. Vitézy Dávid közlekedési miniszter júniusban adatot közölt. Az állam 2022 óta több mint 1024 milliárd forintot fizetett az MKIF-nek. A cég 35 évre kapta meg a gyorsforgalmi utak jelentős részét. A mostani kifizetési eltérések okai azonban homályban maradnak. A minisztérium és az MKIF nem reagált a HVG megkeresésére. A 2011. évi CXXIX. törvény (Ptk.) szerződési rendelkezései itt is érvényesek. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei pedig az átláthatóságot szolgálják.
A lakosságra gyakorolt hatások és a következtetés
Az egyenleg manipulálása rövid távon javíthatja a statisztikákat. Hosszú távon azonban káros. A hiány finanszírozása terheket ró a jövő generációira. Az infláció és az adóterhek is ebben az egyenletben szerepelnek. A főbb gazdasági kockázatok a következők lehetnek:
- Közszolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy) finanszírozásának csökkentése.
- Jövőbeli adóemelések szükségessége.
- A beruházási források korlátozása.
- Az államadósság fenntarthatóságának kockázata.
- A gazdasági növekedés lelassulása.
- A befektetői bizalom aláásása.
Ahogyan az egyik elemző is megjegyezte: „A költségvetési mutatók mesterséges javítása nem old meg struktúrális problémákat. Csak elhalasztja azokat.” Az állami vagyon kezeléséért felelős törvény (2011. évi CXXIV. törvény) rögzíti az átláthatósági kötelezettséget. A polgárok számára a legfontosabb gyakorlati lépés a nyilvános adatok, például a Költségvetési Tanács jelentéseinek figyelése. Így képezhetnek hiteles véleményt a gazdasági politikáról.
