Hivatalossá vált: átléptük azt a globális felmelegedési határt, amit mindenképp el akartunk kerülni. A Climate Action Tracker adatai szerint az emberiség most először éves átlagban is tartósan meghaladta a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos emelkedést. Ez a változás különösen a városi környezetben élőket érinti – és Magyarországon már most érezhető következményekkel jár.
„A városaink nincsenek felkészülve erre a hőterhelésre. A betondzsungelek hőszigetként működnek, ahol akár 7-8 fokkal is melegebb lehet, mint a környező zöldterületeken,” – magyarázza Kovács Bence klimatológus. Ez már nem távoli jövő: a 2023-as nyár megmutatta, milyen az, amikor Budapest belvárosában hetekig 38-40 fok van árnyékban. A hőhullámok egyre gyakoribbak lesznek, és 2025-re a magyar nagyvárosok többségében az extrém hőségriadós napok száma várhatóan 30%-kal növekszik.
A helyzet súlyos, de vannak megoldások. Budapesten a Városliget zöldítési projektje bizonyítja, hogy a tudatos várostervezés segíthet. Szeged pedig úttörő a vízpermetes hűtőrendszerek telepítésében, amelyek akár 3-4 fokkal is csökkenthetik a környék hőmérsékletét a legforróbb napokon. „A fehérre festett tetők, zöldhomlokzatok és a vízfelületek növelése életmentő lehet a jövőben,” hangsúlyozza Németh Krisztina, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének szakértője.
A helyi közösségek sem tétlenkednek. A Városi Kertek Hálózat már 28 közösségi kertet működtet országszerte, ahol a növények nemcsak hűtik környezetüket, de erősítik a közösségi összetartást is. Debrecenben lakóközösségek fogtak össze, hogy belső udvaraikat árnyékolókkal és növényekkel tegyék élhetőbbé.
Ne várjunk a csodára – helyi szinten is sokat tehetünk. Erkélyünkön növények telepítésével, lakásunk megfelelő szellőztetésével és árnyékolásával már most készüljünk a melegebb jövőre. A városokban élők számára talán ez lesz az évtized legnagyobb alkalmazkodási kihívása, de együtt, egymást segítve átvészelhetjük.
