A statisztikák szerint idén rekordszámú magyar fiatal döntött úgy, hogy külföldön folytatja tanulmányait vagy ott kezd karriert építeni. Ez a jelenség egyre erősödik városainkban, különösen a 20-35 éves korosztály körében. Csak az elmúlt évben közel 8000 fiatal hagyta el az országot hosszabb távra – és ami még érdekesebb, hogy többségük nem feltétlenül a klasszikus célországokat választja.
„Már nem csak London, Bécs vagy Berlin vonzza a fiatalokat, egyre népszerűbbek az északi országok, Portugália vagy akár Ázsia bizonyos részei is” – mondja Kovács Réka szociológus, aki a fiatalok migrációs szokásait kutatja. Az érdekes az, hogy sokkal tudatosabban választanak célországot, mint korábban: nem csak a fizetés, hanem az életminőség, a munka-magánélet egyensúlya és a környezettudatosság is döntő szempont.
A Városbarát Alapítvány friss felmérése szerint a kivándorlók 65%-a visszatérne Magyarországra, ha itthon is megtalálná azokat a lehetőségeket, amelyeket külföldön. Sokan távmunkában dolgoznak külföldi cégeknek, és időszakosan hazatérnek. Az új digitális nomád vízumok bevezetésével pedig egyre több magyar dönt a „félig kint, félig bent” életforma mellett.
A jelenség mögött összetett motivációk állnak. Míg régebben elsősorban anyagi okok miatt vándoroltak ki, ma már a szakmai fejlődés, a nyelvtanulás és a multikulturális tapasztalatszerzés is fontos tényező. Az Y és Z generáció számára a mobilitás természetes része az életútnak.
Ha te is fontolgatod a külföldi tanulást vagy munkavállalást, érdemes előre tájékozódni a célország munkaerőpiaci helyzetéről és a szükséges dokumentumokról. A Tempus Közalapítvány honlapján találsz részletes információkat az ösztöndíj-lehetőségekről, a külföldön szerzett végzettségek elismeréséről és a visszatérést segítő programokról is. A hazatelepülés ma már sokkal könnyebb, mint gondolnád – és sokan hozzák haza a külföldön szerzett tudást, tapasztalatot.
