Az elmúlt évek kiugró inflációs hulláma mélyreható problémákat tárt fel a magyar gazdasági modellben. A KSH adatai szerint a 2022-2023-as időszakban a fogyasztói árak 14,5%-os átlagos emelkedése tízszerese volt a 2010-es évek átlagának, ami nemcsak a háztartások vásárlóerejét csökkentette, hanem hosszú távú versenyképességi kérdéseket is felvetett.
A magyar gazdasági modell az elmúlt két évtizedben nagyban támaszkodott az olcsó munkaerőre és az alacsony működési költségekre, ami vonzóvá tette az országot a külföldi befektetők számára. A Pénzügyminisztérium költségvetési jelentései alapján ez a modell biztosította a GDP évi 3-4%-os növekedését a válságmentes években. Az inflációs sokk azonban felborította ezt az egyensúlyt: a bérek gyors emelkedése (25% feletti növekedés két év alatt) és az energiaárak volatilitása megkérdőjelezte a költségelőnyökre épülő stratégia fenntarthatóságát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a regionális versenytársak – Szlovákia, Csehország, Lengyelország – kevésbé szenvedtek az inflációtól. Az Eurostat adatai szerint ezekben az országokban átlagosan 4-6 százalékponttal alacsonyabb volt az árindex csúcsa. Figyelemre méltó, hogy míg a válság előtt a visegrádi országok gazdasági modelljei hasonló pályán mozogtak, az inflációs időszak jelentősen széttartó fejlődési utakat eredményezett.
„A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás most az, hogy újragondolja versenyképességének alapjait” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi versenyképességi jelentése. Az árstabilitás megőrzése mellett a termelékenység javítása, a hozzáadott érték növelése és a magasabb technológiai szint elérése kerül előtérbe. A 2010-es évek alacsony költségekre épülő modellje helyett a magas képzettségű munkaerő, az innovációs kapacitás és a gazdasági rugalmasság válhat a következő évtized sikertényezőjévé.
A gazdasági modellváltás szükségességét az Államkincstár költségvetési adatai is alátámasztják: míg az elmúlt évtizedben az állami beruházások 70%-a infrastruktúra-fejlesztésre irányult, a versenyképesség javításához az oktatás, kutatás-fejlesztés és digitalizáció területén lenne szükség fokozott erőfeszítésekre.
A polgárok számára mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező években a magyar gazdaság alkalmazkodási képessége, innovációs teljesítménye és a szakpolitikák minősége határozza meg az életszínvonal alakulását. Az inflációs időszak tanulságai szerint a gazdasági modell rugalmassága és adaptációs képessége legalább olyan fontos, mint a növekedés abszolút üteme.